Yachtshop.hu - a hajós közösség - Yachtshop.hu - Hajós embernek itt a helye! - Yachtshop.hu - Közösség, hajókereső és megannyi más!

II. RÉSZ - KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK

Az alapjelzések (lásd az I. részt) a következő jelzésekkel egészíthetők ki:

1. Távolságot jelző tábla, amelytől kezdve érvényes az alapjelzéssel közölt előírás vagy körülmény

Megjegyzés: Ezek a táblák az alapjelzés felett helyezkednek el.

Példák:

Megállás 1000 m-re

Szabadon közlekedő komp 1500 m-re

2. Kiegészítő fényjelzés

Fehér világító nyíl, amelynek más fényekkel együtt van jelentése

a) Például: zöld fénnyel az öbölbe való behajózás a nyíl irányában megengedett

b) Például: vörös fénnyel az öbölbe való behajózás a nyíl irányában tilos

3. Annak a szakasznak az irányát jelző nyilak, amelyre az alapjelzés vonatkozik

Megjegyzés: A nyilaknak nem kell feltétlenül fehér színűeknek lenni, és azok az alapjelzés mellett vagy alatt helyezkedhetnek el.

Példák:

A veszteglés engedélyezett

A veszteglés tilos

(1000 m távolságon belül)

4. Magyarázatot vagy kiegészítő tájékoztatást közlő táblák

 

Példák:

Megállás vámvizsgálatra

Hosszú hang adása kötelező

I-8. melléklet

A HAJÓÚT KITŰZÉSE

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Fogalommeghatározások

Jobb oldal/bal oldal: a víziút, illetve a hajóút „jobb oldala” és „bal oldala” az arccal folyásirányba forduló szemlélőhöz viszonyítva határozható meg,

a csatornák, tavak és nagyszélességű víziutak „jobb és bal oldalát” az illetékes hatóság állapítja meg.

Fény: a kitűzés jelzésére használatos különleges fény.

Állandó fény: folytonos fényt kibocsátó, állandó fényerejű és színű fény.

Villogó fény: jellegzetes és időszakosan ismétlődő felvillanás-sorozatokból álló, állandó fényerejű és színű fény.

2. A fények ritmusa:

II. A HAJÓÚT SZÉLEIT JELZŐ, A VÍZIÚTON ELHELYEZETT JELEK

1. A hajóút jobb oldala

Szín: vörös.

Alak: lehetőleg henger alakú vörös bóják, illetve vörös úszók és karók.

Csúcsjelzés: ha a bóják nem henger alakúak, a henger alakú csúcsjelzés kötelező.

1. ábra

Fény (amennyiben van): vörös villogó fény.

1a ábra

Általában radarreflektorral felszerelve.

Az 1. jelek a hajóút szélének jelzésére, továbbá irányának jelölésére szolgálnak, elhatárolják a hajóút jobb oldalát és a víziút jobb part felé eső veszélyes helyeit.

2. A hajóút bal oldala

Szín: zöld.

Alak: lehetőleg kúp alakú zöld bóják, illetve zöld úszók és karók.

Csúcsjelzés: ha a bóják nem kúp alakúak, a kúp alakú csúcsjelzés kötelező.

2. ábra

Fény (amennyiben van): zöld villogó fény.

2a ábra

Általában radarreflektorral felszerelve.

A 2. jelek a hajóút szélének jelzésére, továbbá irányának jelölésére szolgálnak, elhatárolják a hajóút bal oldalát és a vízi út bal part felé eső veszélyes helyeit.

3. A hajóút szétágazása

Szín: vízszintesen vörös és zöld csíkozás.

Alak: lehetőleg gömb alakú bóják, illetve úszók és karók.

Csúcsjelzés: vízszintesen vörös és zöld csíkozású gömb alakú csúcsjelzés az úszóknál és bójáknál kötelező, ha azok nem gömb alakúak.

3. ábra

Fény (amennyiben van): fehér villogó fény.

3a ábra

Általában radarreflektorral felszerelve.

A 3. jelzések a hajóút szétágazásának vagy összefolyásának jelzésére szolgálnak, továbbá határolják a hajóúton belül az egyes hajózási akadályokat. Úgy a hegymenetben, mint a völgymenetben közlekedő hajók a jelek mellett bármelyik oldalukkal elhaladhatnak.

4. Az első és második pontban meghatározott bójákon a fehér „P” betű azt jelenti, hogy a hajóút veszteglőhely mentén halad.

A veszteglőhelyet a hajóút jobb oldala felől határoló világító bóják (7.05 cikk).

4a ábra

A veszteglőhelyet a hajóút bal oldala felől határoló világító bóják (7.05 cikk).

4b ábra

III. A HAJÓÚT HELYZETÉT JELZŐ, PARTON ELHELYEZETT JELEK

A. A hajóút parthoz viszonyított helyzetét jelző jelek

Ezek a jelek a hajóút parthoz viszonyított helyzetét jelzik és a hajóúton elhelyezett jelekkel együtt megjelölik a hajóutat azokon a helyeken, ahol az a parthoz közelít; ezek a jelek egyúttal iránytartó jelekként is szolgálnak.

1. Hajóút a jobb part mellett

Szín: vörös/fehér.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: négyzet alakú vörös színű (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel) tábla, alul és felül fehér szegéllyel.

5. ábra

Fény (amennyiben van): vörös villogó fény.

5a ábra

2. Hajóút a bal part mellett

Szín: zöld/fehér.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: négyzet alakú (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva elhelyezett élekkel) tábla, felső felén zöld és alsó felén fehér színben.

6. ábra

Fény (amennyiben van): zöld villogó fény.

6a ábra

3. A jelek használata:

7. ábra

B. Az átmenet jelei

Ha a fenti jelzést javítani kívánatos, külön jelekkel jelezni lehet a hajóútnak az egyik part felől a másik part felé tartó irányát (átmenetét).

1. A jobb parton

Szín: sárga/fekete.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: négyzet alakú sárga tábla (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel) középen függőleges fekete csíkkal.

8. ábra

Fény (amennyiben van): kettős felvillanáscsoportokból álló sárga fény (megengedhetők korlátozott íven látható fények is).

8a ábra

2. A bal parton

Szín: sárga/fekete.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: négyzet alakú sárga tábla (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva elhelyezett élekkel) középen függőleges fekete csíkkal.

9. ábra

Fény (amennyiben van): sárga villogó fény (megengedhető korlátozott íven látható fény is).

9a ábra

A 2. jel (baloldali átmeneti jel) (9. ábra) a hajóútnak a bal partjától a jobb part felé való átmenete kezdetének és végének jelzésére szolgál.

3. A jelek használata:

3.1. Az átmenet egyszerű jelzése

10. ábra

3.2. A hosszabb átmenet tengelyvonalának jelzése

Ha a víziút hosszabb átmenetének tengelyvonalát kell kijelölni, feltakaró jeleket, vagyis két egymás mögött elhelyezett egyforma 1. jelet (8. ábra), illetve 2. jelet (9. ábra) is lehet használni, amikor az első jelet alacsonyabban kell elhelyezni, mint a hátsó jelet; az átmenet tengelyvonalát a jeleket összekötő vonal jelzi.

Jobboldali vonalas feltakaró jelek

két sárga tábla, mint például a 8. ábrán (első és hátsó tábla).

11a ábra

Fény (amennyiben van): sárga fények. Az első fény állandó fázisú villogó fény, a hátsó fény állandó.

11b ábra

Baloldali vonalas feltakaró jelek

két sárga tábla, mint például a 9. ábrán (első és hátsó tábla).

11c ábra

Fény (amennyiben van): sárga fények. Az első fény állandó fázisú villogó fény, a hátsó fény állandó.

11d ábra

IV. VESZÉLYES HELYEKET ÉS HAJÓZÁSI AKADÁLYOKAT HATÁROLÓ JELEK

A. Rögzített jelek

1. Veszélyes pontokat határoló jobbparti jel

Szín: vörös.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: csúcsával lefelé álló, vörös sávval keretezett háromszögletű fehér tábla.

12. ábra

A jel a jobb partnál lévő veszélyes helyeket jelzi és kisegítő jelként szolgál a mederbe benyúló különféle műtárgyak (védőgát, szorítógát) elhatárolására, továbbá felhasználható a magas vízállásnál elöntött parti sarkantyúk elhatárolására is.

2. Veszélyes pontokat határoló balparti jel

Szín: zöld.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: csúcsával felfelé álló, zöld sávval keretezett háromszögletű fehér tábla.

13. ábra

A jel a bal partnál lévő veszélyes helyeket jelzi és kisegítő jelként szolgál a mederbe benyúló különféle műtárgyak (védőgát, szorítógát) elhatárolására, továbbá felhasználható a magas vízállásnál elöntött parti sarkantyúk elhatárolására is.

3. Veszélyes pontokat határoló jel a hajóút szétágazásánál (az áthaladás mindkét oldalról lehetséges)

Szín: vörös/zöld.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: két, egymással csúcsával szembefordított háromszögletű fehér tábla, amelyek közül a felsőt vörös, az alsót zöld sáv keretezi

14. ábra

Fény (amennyiben van): állandó fázisú fehér fény.

14a ábra

A jelet a szigetek csúcsain olyan ponton kell kihelyezni, ahol a sziget a medret két ágra osztja, továbbá a csatornatorkolatok és a hajózható mellékfolyók partján.

V. A RADARHAJÓZÁS KIEGÉSZÍTŐ JELEI

A. Hídlábakat jelölő jelek

1. Ezekre a célokra az 1. és 2. ábra szerinti radarreflektoros jelek használhatók (a hídlábtól a folyásirányhoz viszonyítva felül és alul elhelyezve).

2. A hídlábakon elhelyezett radarreflektoros konzolok.

15.(19) ábra

B. Villamos távvezetékek átfeszítésének jelölése

1. A villamos vezeték átfeszítésén szükség esetén elhelyezett radarreflektorok (a villamos távvezeték átfeszítése a radarernyőn pontsorként jelenik meg).

16. (20) ábra

2. A mindkét part mellett szükség esetén párosával kihelyezett sárga bójákra szerelt radarreflektorok (a kettős bóják a radarernyőn a villamos távvezetéket jelölő pontként jelennek meg).

17. (21) ábra

II. RÉSZ

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN LEVŐ BELVIZEKRE VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

A. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.01 cikk - Fogalommeghatározások

E rész alkalmazásában:

a) folyamkilométer (fkm) - a víziút adott pontjának a folyó vagy csatorna torkolatától mért távolsága,

b) hajóút közelében - a víziút hajóúton kívül elhelyezkedő és ahhoz közvetlenül csatlakozó vízterülete,

c) hajó vagy kötelék fajtája - a hajó, illetve kötelék építési, alkalmazási és egyéb (pl. méret, összetétel) jellemzője,

d) hajóhíd - a parthoz és a mederhez rögzített úszó létesítményekből összeállított, nyitható ideiglenes híd,

e) hajó-meder távolság - a hajótest legalacsonyabb és a meder legmagasabb pontja közötti távolság,

f) hajósoknak szóló hirdetmény - a hajózási hatóság által a Szabályzat I. rész 1.22 cikke alapján kiadott rendelkezés (biztonsági intézkedés) közzétételére, közlésére szolgáló közlemény,

g) hajósoknak szóló tájékoztató - a hajózási hatóság által a Szabályzat I. rész 1.06 cikkének betarthatósága és a hajózásban érdekeltek tájékoztatására kiadott közlemény,

h) kísérő kisgéphajó - oktatás, edzés, verseny és vízi rendezvény ideje alatt a vitorlás és evezős csónak(ok), illetve vitorlás kishajó(k) kísérését, szükség esetén mentést szolgáló vízijármű,

i) vitorlás vízi sporteszköz - a legalább 3 m² névleges vitorlafelületű vízi sporteszköz,

j) korlátozott látási viszonyok - 1000 m-nél kisebb látótávolság,

k) köteles komp - nem szabadon közlekedő kötélpályás komp, amely lehet

ka) mélyvezetésű köteles komp - a vízfelszín alatt a mederfenéken átvezetett kötelű komp,

kb) felsővezetésű köteles komp - a vízfelszín felett átvezetett kötelű komp, amely lehet

kba) alacsonyvezetésű köteles komp - a vízfelszín felett kis magasságban átvezetett kötelű komp,

kbb) magasvezetésű köteles komp - a vízfelszín felett legalább a külön jogszabályban előírt magasságban átvezetett kötelű komp,

l) közforgalmú úszó létesítmény - gazdasági célú, a meghirdetett feltételekkel bárki által igénybe vehető úszó létesítmény,

m) mentőmotoros - a hajózási hatóság által rendeltetésszerű mentésre alkalmasnak nyilvánított, a II-11. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő kisgéphajó,

n) őrszolgálat - úszó létesítményen vagy parti őrhelyen tartott - az úszó létesítmény biztonságának megőrzésére szolgáló - állandó figyelőszolgálat,

o) folyamfelügyeleti hajó - a hajózási hatóság, a vízi rendészet rendőri szervének, valamint a súlyos víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatát végző szervezet hajója,

p) ügyeleti szolgálat - úszó létesítményen vagy olyan helyen tartott készenléti szolgálat, ahonnan szükség esetén azonnali intézkedés foganatosítható,

q)-r)

s) vízi légijármű (a továbbiakban: légijármű) - vízen fel- és leszállás rendeltetésszerű végrehajtására alkalmas - más jogszabályban meghatározott - légi jármű,

t) vízi repülőtér - légi jármű fel- és leszállására, vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított, az üzemeltető rendelkezésére bocsátott vízterület,

u)

v) völgymenet - a folyó torkolata irányába haladás.

1.02 cikk - A vízi jármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy

1. Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt és gépi, illetve vitorlahajtás nélküli kishajót, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel - az vezethet, aki

a) a 14. - gépi hajtású vízi jármű esetén 17. - életévét betöltötte

b) úszni tud,

c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik,

d) ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait.

2. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt 16. életévét - gépi hajtású vízi jármű esetén 17. életévét - betöltött, valamint az 1. Bekezdés b)-d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni.

3. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és a Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz használatával és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet.

Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha

- minden sportolóra folyamatos rálátása van,

- a segítségnyújtáshoz, illetve beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.

4. A nyilvántartásba vételre kötelezett úszómű felügyeletéről az üzemben tartó köteles gondoskodni. A Szabályzat I. része 1.02 cikkének 5. bekezdése szerinti felügyeletet ellátó személynek a hajózási hatóság eltérő rendelkezésének hiányában legalább matróz képesítéssel kell rendelkeznie.

5. A kötelék vagy mellévett alakzat I. rész 1.02 cikk 2. d) pontja szerint meghatározott vezetőjének nevét az általa vezetett hajó hajónaplójába be kell jegyezni.

6. Az I. rész 1.08 cikkének értelmében és feltételeinek teljesítése mellett, legfeljebb 14 órás útnál

- az egymás mellé csatolva egy sorban vontatott hajókon hajónként, a merev csatolásban vontatott hajókon három hajónként egy fő, de

- vontatott kötelék vontatott hajóin legalább két fő hajós képesítéssel rendelkező személynek kell szolgálatot teljesítenie.

7. Az I. rész 1.09 cikkének 1. bekezdésében meghatározott életkort a magyar lobogójú úszó létesítményen külön jogszabály szerint kell alkalmazni.

8. Az I. rész 1.09 cikkének 2. bekezdésében meghatározott optikai berendezés alkalmazásához a hajózási hatóság jóváhagyása szükséges.

1.03 cikk - Az úszó létesítmények vezetésére való alkalmasság

1. Úszó létesítményt - az I. rész 1.02 cikkének 6. bekezdése alapján - olyan személy vezethet és a vezetés olyan személynek engedhető át, aki

a) nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol, illetve más hasonlóan ható szer (pl. kábítószer, gyógyszer, ezek kombinációja),

b) nem fáradt olyan mértékben, hogy az a hajózás biztonságát befolyásolná,

c) az illetékes hatóság által az úszó létesítményre előírt üzemmód szerinti pihenőidőt igénybe vette,

d) nem mutatja látható jeleit a fáradtságának.

A munkával és pihenéssel töltött idő dokumentálása idegen lobogó alatt közlekedő hajón a Magyar Köztársaság területére érkezést megelőző 24 órás időszaktól kezdve kötelező.

2. Ha a biztonságos üzemeltetés csak több személy közös munkájával lehetséges, az 1. pontban foglaltakat mindazokra alkalmazni kell, akik az úszó létesítmény vezetésében és működtetésében egyidejűleg részt vesznek.

3. A veszteglő úszó létesítményen őrszolgálatot ellátó személyre az 1-2. bekezdés előírásait alkalmazni kell.

4. A vízi jármű kölcsönzésére vonatkozóan be kell tartani a II-10. mellékletben (Kedvtelési célú vízi jármű bérbeadására vonatkozó biztonsági szabályok) foglalt előírásokat.

1.04 cikk - A vízi út használata

1. Úszó létesítményt az időjárási, a forgalmi és a hajóútviszonyoknak, valamint a hajózás biztonságát befolyásoló egyéb körülményeknek megfelelően kell vezetni.

2. A mederfenék úszó létesítménnyel történő érintése - a kikötés, a mentési munkálatok során szükségessé váló kárelhárító tevékenység, valamint a vízi út fenntartásával, szabályozásával kapcsolatos munkák, továbbá az ilyen jellegű tevékenységre engedéllyel rendelkezők kivételével - tilos.

Az úszó létesítmény merülését

- a vízi út fenntartója vagy az illetékes hatóság tájékoztatása (pl. hajósoknak szóló tájékoztató, hirdetmény, rádió- vagy elektronikus közlemény, vízállás és/vagy gázlójelző tábla) alapján,

- a menetsebesség, az úszó létesítmény kialakítása, műveletképessége, a szállított áru fajtája és a gázló hajózási viszonyainak figyelembevételével,

- kellő hajó-meder távolság tartásával

kell megállapítani.

A hajózás biztonsága érdekében a hajózási hatóság átmeneti rendelkezésben egyes vízterületeken legkisebb kötelező hajó-meder távolságot állapíthat meg.

1.05 cikk - Legnagyobb terhelés - megengedett utaslétszám

1. Kis fajlagos tömegű, terjedelmes áru szállításakor az I. rész 1.07 cikkének 2. bekezdésében foglaltak teljesítésétől - a stabilitásra vonatkozó rendelkezés megtartásával - el lehet tekinteni, ha

a) a továbbító géphajó és az ilyen árut szállító hajó közötti beszédkapcsolat - az illetékes hatóságok előírásainak megfelelő rádióberendezéssel - fenntartható, és

b) a terjedelmes rakományt szállító hajó eleje és hátsó része között az átjárás biztosított.

2. A rakományt úgy kell elhelyezni, hogy a fenékvíz ellenőrizhető, a mentőszivattyú-csővezeték nyílása megközelíthető legyen. A hajón a kikötéshez és horgonyzáshoz szükséges helyet szabadon kell hagyni.

3. A hajó vezetője köteles gondoskodni a hajó egyenletes terheléséről. Ha ettől eltérés szükséges, akkor azt csak akkor engedélyezheti, ha meggyőződött arról, hogy az egyenlőtlen terhelés a hajózás biztonságát nem fenyegeti.

4. A vízijármű megengedett legnagyobb - a személyzetet és az utasokat magában foglaló - befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés - ha a Szabályzat eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 25%-ára alkalmazható. A 10 vagy 10-nél több fő legnagyobb befogadóképességgel rendelkező vízijárműveknél a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.

5. Kishajóra a 4. pontban foglaltak akkor alkalmazhatók, ha minden utasnak van ülőhelye.

6. Az I. rész 1.07 cikkének 4. bekezdésében előírt ellenőrzés tényét a hajónaplóba be kell jegyezni.

7. A 4. pont alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani.

1.06 cikk - Okmányok

Az I. rész 1.10 cikkében foglalt okmányokon túlmenően a honvédelmi célú hajó kivételével

a) gőzkazánnal felszerelt hajót - kazánhasználati engedéllyel,

b) légtartállyal felszerelt hajót - légtartály nyomáspróba-bizonylattal (ha a levegőrendszer üzemi nyomása a 0,1 MPa-t meghaladja),

c) géptérrel rendelkező hajót - kivéve kishajót - környezetvédelmi naplóval kell ellátni, amelyeket - az üzemeltetés során - a hajón tartani, továbbá vezetni kell.

1.07 cikk - Veszélyt jelentő akadály

Az I. rész 1.12 cikkének 3-4. bekezdésében, valamint 1.13 cikkének 2-3. bekezdésében, 1.14 cikkében, 1.15 cikkének 3. bekezdésében és 1.17 cikkének 1. bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettség teljesíthető a - hajózási hatóság által hajósoknak szóló hirdetményben meghirdetett - hajózási információs és segélykérést fogadó rádióállomáson keresztül is.

1.08 cikk - Fennakadt vagy elsüllyedt úszó létesítmény

1. Az I. rész 1.17 cikkének 2. bekezdésében a „nyilvánvalóan nincs szükség” kifejezés a hajók tájékoztatására vonatkozóan azt jelenti, hogy az előírt jelzéseket nem kell kihelyezni, ha

- a fennakadt vagy elsüllyedt hajó közvetlen közelében - a hajóút és az között - hajózásra alkalmas hajó tartózkodik (vesztegel vagy gépen áll), és

- a korlátozásról - a hajók közti forgalmazásra kijelölt 10. rádiócsatornán - folyamatosan tájékoztatja a közeledő hajót vagy köteléket.

2. A fennakadt vagy elsüllyedt úszó létesítmény leszabadításának megkezdését a hajózási hatóság a bejelentést követően megtilthatja és arra időpontot, határidőt és módszert határozhat meg.

1.09 cikk - Különleges rendelkezések

1. Az illetékes hatóság az I. rész 1.19 cikkének 2. bekezdésében foglaltakon túlmenően megtilthatja a hajó elindulását, ha

a) a hajó hajózásra alkalmatlan, vagy

b) a hajó vezetője ellen a vízi közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt eljárás indult, vagy

c) a hajó balesetet okozott és vezetője bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

2. Az I. rész 9.05 cikkének 1. bekezdése szerinti környezetvédelmi (olaj-) napló vezetésére kötelezett hajó vezetője köteles

- az olajjal szennyezett vizekkel kapcsolatos eseményeket,

- az olajszennyeződések körülményeit,

- a szennyvíz és a hulladék üzemszerű és rendkívüli eltávolítását

a környezetvédelmi (olaj-) naplóban rögzíteni és az I. rész 9.05 cikkének 2. bekezdésében említett leadást az átvevővel igazoltatni.

3. Az I. rész 1.26 cikkének megfelelően a hajó és az úszóanyagok kötelékének vezetője és személyzete köteles megtartani

- a kikötő, illetve menedékhely igénybevételét szabályozó kikötőrend,

- a hajózási hatóság által kibocsátott közlekedési rend,

- a hajózási létesítmények üzemeltetési rendjének,

- az ADN Szabályzat

rendelkezéseit.

1.10 cikk - Különleges szállítás

1. A szokványostól eltérő (eredetileg más célra szolgáló elemekből kialakított) úszó létesítmény a vízi közlekedésben önállóan akkor vehet részt, ha az hajózásra alkalmas és közlekedését a hajózási hatóság engedélyezi.

2. Az I. rész 1.21 cikkének alkalmazásában az üzemképes úszómű helyváltoztatása akkor minősül különleges szállításnak, ha a továbbított úszómű, illetve úszóművek

a) együttes vízkiszorítása meghaladja a továbbító géphajó vízkiszorításának kétszeresét, vagy

b) együttes méretei meghaladják a jogszabályban vagy átmeneti rendelkezésben a vízterületre meghatározott kötelékméreteket, vagy

c) együttes mérete (hossza és vagy szélessége) a hajóokmány szerint az úszóművet, illetve úszóműveket továbbító hajóval továbbítható kötelékméretet túllépi,

d) nem szerepelnek a magyar hajólajstromban,

e) szállítása külföldi vízi utat is érint.

3. Utasokat vagy utasokat is szállító hajóval kötelékben közlekedni - a havaria kivételével - csak a hajózási hatóság eseti engedélyével szabad.

4. Az I. rész 1.21 cikkének 4. bekezdése szerinti vezetőnek a hajózási hatóság által megállapított képesítéssel kell rendelkeznie.

1.11 cikk - Átmeneti rendelkezések

1. Az I. rész 1.22 cikke szerinti átmeneti rendelkezés azonnali végrehajtását a hajózási hatóság a hajózás, a vízi út vagy a vízi közlekedésben résztvevők biztonsága érdekében, közvetlen veszélyhelyzet fennállása hiányában is elrendelheti (hajósoknak szóló hirdetmény).

2. Vízen végzett, a hajózást nem zavaró tevékenység meghirdetésétől a hajózási hatóság határozatában vagy szakhatósági állásfoglalásában eltekinthet.

3. Hajózást érintő kísérlethez az illetékes hajózási hatóság eltérést engedélyezhet a Szabályzat rendelkezéseitől, amennyiben ezzel a személyek és a hajózás biztonságát, a forgalom folyamatosságát, a víz minőségét és a környezetet nem veszélyeztetik.

4. A vízi út korlátozott jellemzői következtében szükséges időszakra az átmeneti közlekedési rendet, továbbá az egyes vízterületek közlekedési rendjének a Szabályzatban nem érintett részletes helyi szabályait hajósoknak szóló hirdetményben a hajózási hatóság állapítja meg.

5. Hajósoknak szóló hirdetmény, illetve tájékoztató iránti kérelmet - a szükséges mellékletekkel együtt - legalább 5 munkanappal a meghirdetés tervezett időpontja előtt kell a hajózási hatósághoz benyújtani.

1.12 cikk - Sport- és egyéb vízi rendezvény

1. Vízi rendezvény a rendezvény helye szerint illetékes vízirendészeti rendőrkapitányság, a vízirendészeti szervek illetékességi területén kívül eső folyókon, tavakon és egyéb szabad vizeken a rendezvény helye szerint külön jogszabály alapján illetékes rendőrkapitányság engedélyével tartható.

2. A Duna főágában tartandó, továbbá a hajózás korlátozását igénylő rendezvény tartásához a hajózási hatóság engedélye is szükséges.

3. Vízi úton a rendezvény - a hajózási hatóság eltérő rendelkezése hiányában - hajósoknak szóló hirdetménnyel vagy tájékoztatóval való meghirdetése nélkül nem tartható meg.

1.13 cikk - Veszélyes anyag szállítása

1. A hajózási hatóság által kijelölt veszteglő helyeken kívül a veszélyes árut szállító veszteglő hajó által tartandó távolság nem lehet kisebb, mint

- 100 m a lakott területektől, műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, ha a hajó egy kék kúpot, illetve egy kék fényt köteles viselni,

- 100 m a műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, valamint 300 m a lakott területektől, ha a hajó két kék kúpot, illetve két kék fényt köteles viselni,

- 500 m a lakott területektől, műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, ha a hajó három kék kúpot, illetve három kék fényt köteles viselni.

A zsilipek vagy hidak előtti áthajózásra való várakozás alatt a veszélyes árut szállító veszteglő hajó az előzőektől eltérhet, de legalább 100 m távolságot kell tartania.

2. Veszélyes anyag (erre engedéllyel rendelkező kikötőhelyen kívüli) átrakása a hajózási hatóság által megállapított feltételek (engedély) szerint végezhető.

3. Veszélyes anyag be- és kirakásánál, valamint azt követően - ahol a megelőző rakomány tulajdonságai következtében gáz jelenlétét kell feltételezni addig, amíg a rakománytereket nem gáztalanították - a hajón el kell helyezni az I. rész 3.43 cikkében, továbbá 3.47 cikkének 1-2. bekezdésében meghatározott jelzést.

4. A gyúlékony folyadék be- és kirakása kezdetétől annak befejezéséig az úszó létesítmény és a parti földelő között jól vezető fémes kapcsolatot kell létesíteni. Gumitömlő csak fémspirállal ellátva használható.

5. A robbanóanyagot és az ilyen anyagokkal töltött tárgyakat, sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázt, gyúlékony folyadékot, gyúlékony gáz fejlesztésére képes anyagot és szerves peroxidot szállító, rakodó vagy ilyen rakomány kirakása után még nem gáztalanított hajón tilos:

a) szikraképződést okozó vagy elektromossággal statikusan feltöltődő eszköz, ruházat használata,

b) szikraképződéssel járó munka végzése,

c) raktár- és légzőnyílás fölé lámpa helyezése,

d) menetben és zártrendszerű rakodás alatt a tágulási akna fedelének szellőzés céljából történő felnyitása,

e) dohányzás, nyílt láng használata (kivéve a személyzet zárt lakhelyét).

6. Veszélyes anyag be- és kirakásának megkezdése előtt a tűzoltó berendezések és eszközök használhatóságát ellenőrizni kell.

7. Tűzveszélyes rakomány szállításakor (pl. kender, szalma) a hajó füstcsöveit szikrafogóval kell ellátni és a hajón jól látható helyen az I. rész 3.44 cikkében meghatározott (dohányzást tiltó) táblát kell elhelyezni.

8. Az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség a kijelölt kikötőhelyei között átkelést végző kompra nem vonatkozik.

9. A három kék kúpot, illetve a három kék fényt viselő, menetben lévő hajó - amennyiben lehetséges - legalább 50 m távolságot köteles tartani bármely más hajótól.

1.14 cikk - Hajózási szabályok

1. Az I. rész 1.11 cikkében foglaltakat a nagyhajót továbbító kishajókra is alkalmazni kell.

2. Az I. rész 1.11 cikkében foglaltakat, belföldön a gép nélküli hajókra nem kell alkalmazni.

3. Az I. rész 1.11 cikke szerint a hajón tartandó Szabályzat, továbbá a vízi út adott szakaszán hatályos helyi szabályzat és az 1.22 cikk szerinti átmeneti rendelkezések esetében hajón tartásnak minősül a bármely időpontban történő elektronikus elérhetőség (pl. internet, hajlékony lemez, CD-ROM).

2. Fejezet

AZ ÚSZÓ LÉTESÍTMÉNY JELEI, LÁTHATÓ JELZÉSEK, HANGJELZÉSEK, RÁDIÓTELEFON, A VÍZI ÚT JELEI

2.01 cikk - Úszó létesítmények azonosító jelei

1. A nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszó létesítményen fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, lakcímét, továbbá a nyilvántartásba vett úszóműnél a bizonyítványban meghatározott nyilvántartási számot. A nyilvántartási számok feltüntetésére az I. rész 2.01 cikkének 3. bekezdésében foglaltak az irányadók.

2. A légi jármű azonosító jeleit külön jogszabály határozza meg.

2.02 cikk - Kitűzőhajó, vámrendészeti hajó és veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó jelzése

1. A kitűzőhajó elején egy háromszög alakú, középen zöld színű körrel ellátott vörös színű lobogót kell elhelyezni.

2. A vám- és pénzügyőrség hajóin az I. rész 3.45 cikkének megfelelő, de zölddel keretezett, fehér színű rombusz alakú jelzést kell alkalmazni és a hajó mindkét oldalán VÁM-ZOLL feliratot kell elhelyezni.

3. A veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó folyamfelügyeleti hajók által alkalmazott minden oldalról látható kék villogó fényt viselhet.

2.03 cikk - Fény- és hangjelző berendezések

1. A vízi úton és a partél közelében a Szabályzatban nem említett fényt (fényforrást) tilos úgy elhelyezni és üzemeltetni, hogy az a Szabályzatban meghatározott fényjelzés észlelését zavarja, illetőleg a közlekedés biztonságát egyéb módon (pl. elvakítással) veszélyeztesse.

2. Ha a folyamfelügyeleti, illetve veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó álló helyzetben is viseli a megkülönböztető kék villogó fényt, a hajók kötelesek az elhaladás során menetsebességüket csökkenteni és attól a lehető legnagyobb távolságot tartani.

3. A gyorsjáratú hajó az I. rész 3.08 cikk 4. bekezdésében megállapított jelzést az utazósebesség elérésétől köteles viselni akkor is, ha az nem éri el a 40 km/h sebességet.

2.04 cikk - Áthaladási elsőbbség

1. Az I. rész 3.45, illetve e rész 2.02 cikkében megállapított jelzéseket viselő

- folyamfelügyeleti, illetve veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó a megkülönböztető fény és hangjelzés alkalmazásakor, illetve

- a kitűzőhajó a megkülönböztető lobogójelzés és egy figyelmeztető hangjelzés együttes alkalmazása esetén

áthaladási elsőbbséget élvez más úszó létesítményekkel szemben. A fény- és hangjelzés rádiótelefonon történő felszólítással helyettesíthető.

2. Az 1. bekezdésben említett esetben minden úszó létesítmény köteles szabad utat biztosítani a megkülönböztető jelzést viselő vízi jármű részére, illetve annak vezetőjének utasítására sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni.

2.05 cikk - Rádiótelefon

1. A hajók - illetve hajó és part - közötti, továbbá a hajón, illetve köteléken belüli rádiókapcsolathoz a külön jogszabályban meghatározott csatornák használhatók.

2. Ha a hajók közötti rádiókapcsolat felvétele sikertelen, a Szabályzat szerinti hang- és fényjelzéseket kell alkalmazni.

3. Az I. rész 4.04 cikk 3-5. pontjaiban foglalt kötelezettségeket a Duna fő ágán kívül azokon a vízi utakon kell alkalmazni, amelyekre e rész rádióhasználati kötelezettséget ír elő. A géphajók a Dunán kívüli vízi utakon a második rádiótelefon-berendezés felszerelése hiányában is közlekedhetnek.

4. Ha az egyes vízi utakra e rész kötelező rádióhasználatot ír elő,

- az I. rész 4.04 cikk 3-4. pontjában meghatározott úszó létesítményeken kívül a kompot továbbító géphajót, a személyhajót, továbbá a munkát végző úszó munkagépet fel kell szerelni az I. rész 4.04 cikkének 1. bekezdése szerinti rádiótelefonnal, amelynek 16. csatornáján (156,8 MHz) - menetben vagy munkavégzés közben - folyamatos figyelőszolgálatot kell tartani (kivéve a kötelékben továbbított úszó munkagépet);

- más csatornára átkapcsolni csak a Szabályzat vagy a hajózási hatóság által előírt esetben, rövid időre, illetőleg a második rádiókészüléken szabad.

2.06 cikk - Komp- és révátkelés jelzése

1. A komp- és révátkelőhelyet az I-7. melléklet szerinti E.4.a. vagy E.4.b. táblákkal kell megjelölni.

2. Az 1. pont szerinti táblákat ki kell egészíteni a komp és a tábla közötti távolságot feltüntető kiegészítő jelzéssel.

2.07 cikk - Lobogók és lengők kishajón és csónakon

Kishajón és csónakon az I. rész 3.03 cikk 3. bekezdésétől eltérően a Szabályzatban előírt lobogók és lengők méretei arányosan, de legfeljebb 50%-kal csökkenthetők.

3. Fejezet

HAJÓZÁSI SZABÁLYOK

3.01 cikk - Hajózás korlátozott látási viszonyok között radarral

1. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása tekintetében az minősül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel, illetve olyan képesítéssel rendelkezik, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen.

2. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása tekintetében a Duna fő ágán kívüli vízi úton a „dunai” szót figyelmen kívül kell hagyni.

3. Az I. rész 4.05 cikkének tekintetében azokon a vízi utakon, amelyekre a Szabályzat nem ír elő kötelező rádióhasználatot, korlátozott látási viszonyok között a hajó abban az esetben tekinthető radarral közlekedőnek, ha azon üzemképes rádiótelefon-készülék üzemel, amely alkalmas a „hajó-hajó” és a „hajózási közlemények”, valamint a „segélyhívó” (16.) rádiócsatornán adásra és vételre.

4. Az I. Rész 6.32 cikk 1. bekezdésében a második radarhajózásban jártas személyre vonatkozó előírást a kompra (e szabály alkalmazásában beleértve az átkelő járatban üzemeltetett hajót) nem kell alkalmazni.

3.02 cikk - A hajó vezetése elinduláskor

1. A hajó vezetője elindulás előtt köteles különös figyelmet fordítani a hajó melletti vízterületekre (látási holttér).

2. A gépi hajtású nagyhajónak az indulási művelet megkezdése előtt - eltérő rendelkezés hiányában - egy hosszú hangjelet kell adnia, kivéve, ha ez nyilvánvalóan szükségtelen (pl. a közelben nincs olyan úszó létesítmény vagy személy, amelyet az elindulás veszélyeztetne).

3.03 cikk - Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése

1. Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a vízi közlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.

2. A csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozásakor, keresztezésekor és előzésekor, annak a kishajóra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.

3. Ha azonos hajtású kishajók, csónakok és vízi sporteszközök egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.

4. A gépi erővel vagy evezővel hajtott csónak és kishajó találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni.

5. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni az evezővel hajtott csónak útjából és - feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi - legalább 30 m távolságot tartani attól.

6. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és bal oldaluk felől kell egymást kerülniük.

7. A vitorlával haladó csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül. Ezekre az I. rész 6.03-bis cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

8. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel

a) a menetben levő nagyhajó útvonalát 500 m-en belül keresztezni,

b) a menetben levő gyorsjáratú hajó útvonalát keresztezni, és

c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról - feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik - 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni

tilos.

9. Kikötött úszó létesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt és közelében tartózkodni, illetve közlekedni tilos.

10. Vízben tartózkodó személyt - a mentés esetét kivéve -

a) vitorlás és evezős csónakkal, valamint vízi sporteszközzel legalább 10 m,

b) motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel és kisgéphajóval legkevesebb 30 m

távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízi jármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízi jármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízi jármű közeledésére - szükség esetén - kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízi jármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.

11. Ha a 10. pontban előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.

12. Vízi sporteszközzel éjszaka, továbbá korlátozott látási viszonyok között tilos közlekedni.

3.04 cikk - Találkozás gyorsjáratú hajóval

Gyorsjáratú hajóval az I. rész 6.01-bis cikkében meghatározott találkozás során a gyorsjáratú hajó elhaladásáig más hajó - a kishajó, csónak és vízi sporteszköz kivételével - köteles megtartani eredeti (a gyorsjáratú hajó megjelenésekor tartott) irányát.

4. Fejezet

KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

4.01 cikk - Utas- és járműszállítás kompon

A komp vezetője nem tagadhatja meg a megkülönböztető jelzését használó mentő, tűzoltó és rendőrségi gépjármű - szükség esetén soron kívüli - átszállítását. Ilyen esetben más jármű vagy személy nem követelheti az ezekkel együttes átszállítást.

4.02 cikk - Hajóhíd

1. Hajóhídat a II-9. melléklet 2. ábráján közölt jel jelöli.

2. Hajóhíd megközelítésekor a rádióhasználatra kötelezett vízi járművek kötelesek a híd üzemi rádiócsatornáján jelezni érkezésüket és - ha arra az üzemeltetési rend lehetőséget ad - a nyitást kezdeményezni érkezés előtt legalább 1 órával.

3. A hajóhíd nyitását - rádióhasználatra nem kötelezett vízi jármű - a híd telefonszámán vagy a helyszínen két hosszú hangjel adásával vagy szóban kezdeményezheti.

4. A híd nyitására vonatkozó - jóváhagyott - szabályokat az üzemeltető hajósoknak szóló hirdetményben teszi közzé.

5. Hajóhidat 100 méternél kisebb távolságra csak annak nyitott állapotában és azok a vízi járművek közelíthetik meg, amelyek az áthajózást megkezdték, kivéve azokat a vízi járműveket, amelyek a 6. pont szerint a zárt híd kijelölt nyílásán kívánnak áthaladni vagy a híd kiszolgálását vagy ellenőrzését végzik.

6. A zárt híd alatti áthajózás lehetőségéről a 4. pontban foglalt hirdetményben kell tájékoztatást adni.

4.03 cikk - Áthaladás zsilipen

1. A zsilipelést, kikötést és az áthajózást a hajózási hatóság által jóváhagyott és az üzemeltető által közzétett zsilipelési szabályzat szerint kell végezni.

2. A hajó zsilipelés előtt, illetve után akkor tartózkodhat a zsilip területén, ha ez hajózásbiztonsági okból szükséges és/vagy erre a zsilipszemélyzet engedélyt adott.

3. Az I. rész 6.28 cikkének 10. bekezdésében a személyhajóra vonatkozó szabályok a kedvtelési célú kishajóra, csónakra és vízi sporteszközre is érvényesek.

4. A veszélyes anyagot szállító hajó vezetője zsilipelés előtt a zsilip személyzetét a rakomány jellegéről tájékoztatni köteles.

5. Ha a zsilip személyzete eltérően nem rendelkezik, az I. rész 6.28 cikk 3. bekezdésében a kishajóra vonatkozó szabályok érvényesek a csónakra is.

4.04 cikk - Riadóterv

1. Ha a gazdasági célú vízi jármű és úszó munkagép személyzeti létszáma meghaladja az 5 főt, akkor az üzemben tartó köteles a személyzet feladatait tűz, lékesedés és vízből mentés esetére riadótervben szabályozni.

2. A riadótervet

- a személyzettel ismertetni kell,

- az úszó létesítményen jól látható helyen ki kell függeszteni,

- a személyzet változásakor, de havonta legalább egyszer riadógyakorlatot kell tartani.

A hajónapló vezetésére kötelezett úszó létesítmény vezetője a riadótervben foglaltak gyakorlásának tényét köteles a hajónaplóba bejegyezni.

4.05 cikk - Csónak és kishajó biztonsági követelményei

1. Kishajó és csónak felszerelésére, biztonsági előírásaira vonatkozó rendelkezéseket a II-1. és II-2. melléklet tartalmazza. A kishajó és a csónak a vízi közlekedésben ezek megtartásával vehet részt.

2. A kishajó és csónak felszerelését a hajózási hatóság - a használati célnak megfelelően - az 1. pontban foglaltaktól eltérően is meghatározhatja. Ezt a nyilvántartásra kötelezett vízi jármű esetében a hajóokmányba bejegyzi, a nyilvántartásra nem kötelezett vízi jármű esetében hajósoknak szóló tájékoztatóban teszi közzé.

3. Ha a csónak használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság - ideiglenesen - nem tartható meg, a csónakban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek.

4. A csónakból indulás előtt - és szükség esetén menetben is - el kell távolítani a stabilitását és úszóképességét befolyásoló mennyiségű vizet.

4.06 cikk - Kijelölt fürdőhelyen kívül vízi járműről történő fürdés szabályai

1. Fürdés céljából a vízi járművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni.

2. A vízi járművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell - mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban.

4.07 cikk - A csónak és a vízi sporteszköz használata

1. A menetben levő csónakban tartózkodóknak - a csóváló evezést (védlizés), illetve csáklyázást végző személy kivételével - tilos állni.

2. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá a Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.

3. Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 16 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.

4. A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá a Szabályzatban előírtak megtartásáért.

5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését a Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.

4.08 cikk - Vízi sportpálya

1. Vízi sportpálya határait folyókon és csatornákon az I-7. melléklet E.16-E.21 és E.24 jelzésekkel - szükség szerint kiegészítő jelzésekkel - kell megjelölni. A vízi sportpálya határait tavakon a II-5. melléklet III. fejezet 1-3. pontjában foglaltaknak megfelelő sárga bójákkal, valamint a parton az I-7. melléklet E.16-E.21 és E.24 jelzésekkel - szükség szerint kiegészítő jelzésekkel - kell megjelölni.

2. Motor nélküli légi jármű vízről vontatása vízi repülőtéren vagy a hajózási hatóság által arra kijelölt vízi sportpályán végezhető.

4.09 cikk - A vontatás és a vízi- és légi járművön tartózkodás szabályai

1. Kishajóval, motorcsónakkal, motoros vízi sporteszközzel kishajót, csónakot, vízi sporteszközt, vízisíelőt, személyt, légi járművet vontatni abban az esetben szabad, ha

a) a motor teljesítménye a vontatáshoz elegendő,

b) a vontatókötél a vízi és légi járművek műveletképességét nem gátolja,

c) a vontatókötél a vontatott vízi és légi járműről is könnyen kioldható.

2. A vízisít vagy más hasonló (úszó eszköznek nem minősülő) eszközt vontató vízi jármű közlekedésére - a Szabályzat vagy a hajózási hatóság eltérő átmeneti rendelkezése hiányában - a kisgéphajó közlekedésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

3. A vízen vontatott személy mentőmellényt köteles viselni.

4. Az I. rész 6.35 cikk 3. bekezdésében meghatározott kísérő csak a hajóvezető által kijelölt, 14. életévét betöltött személy lehet, aki köteles a vontatott személyt folyamatosan figyelni, a felmerülő veszélyekre figyelmeztetni és számára a hajóvezető utasításait továbbítani.

4.10 cikk - Közlekedés fürdésre kijelölt vízterületen, illetve búvármunkák térségében

1. Fürdésre kijelölt vízterületen vízi járművel közlekedni a 2. pontban foglaltak kivételével tilos.

2. Fürdésre kijelölt vízterületen vízi jármű akkor közlekedhet, ha a telephelye (engedélyezett kikötőhelye) erre a vízterületre esik vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. Ilyen esetben a hajó a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb idő alatt köteles a vízterületen áthaladni.

3. Ha a vízben búvár végez munkát, akkor azt egyéb jogszabályi előírások megtartása mellett egy minden oldalról látható „A” jelű kódlobogó (II-3. melléklet) kihelyezésével kell jelezni. A búvármunkák közelében - ellenkező értelmű hatósági rendelkezés hiányában - minden vízi jármű köteles sebességét a lehető legkisebbre csökkenteni és a jelzéstől legalább 50 méter távolságot tartani.

4.11 cikk - A légi járműre és vízi repülőtérre vonatkozó szabályok a vízen

1. Légi jármű gépi hajtású vízi járműként a vízi repülőtér területén közlekedhet.

2. Ha a motoros légi jármű - kényszerhelyzetben - a vízi repülőtéren kívüli vízterületen közlekedik, a kitérési szabályok alkalmazása szempontjából kisgéphajónak minősül.

3. A légi jármű a vízi repülőtéren kívül - a kényszerhelyzet kivételével - géphajó vontatmányában közlekedhet.

4.12 cikk - A személyszállítás szabályai

1. Utasok be- és kiszállítását (ide nem értve a hajóról történő engedélyezett fürdést) a hajó vezetője a hajózási hatóság által arra engedélyezett helyen végezheti.

2. A be- és kiszállás tilos, amíg arra a hajó vezetője vagy megbízottja engedélyt nem ad.

3. A hajó vezetője a hajózás biztonságát, az utasok nyugalmát vagy testi épségét veszélyeztető személyt az utazásból kizárhatja.

4. Veszélyes árut utasokkal együtt szállítani tilos.

4.13 cikk - A vízi sporteszköz használatára vonatkozó korlátozások

1. A Szabályzat és más jogszabály rendelkezésein túlmenően tilos a vízi sporteszköz közlekedése

a) ott, ahol ezt az I-7. mellékletben meghatározott A.17 és/vagy A.18 és/vagy a A.20 jelzés jelzi,

b) a kijelölt veszteglőhelyen, ha ott úszó létesítmény tartózkodik (kivéve az elindulást és kikötést legfeljebb 5 km/h sebességgel),

c) a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz elindulását és kikötését legfeljebb 5 km/h sebességgel),

d) személyhajó- és kompkikötő 100 m-es körzetében (ha a vízi út méretei ezt nem teszik lehetővé, akkor a lehető legnagyobb távolságot kell ezektől tartania úgy, hogy a személyhajó és komp kikötését vagy közlekedését nem zavarhatja),

e) tavakon a partéltől számított 1000 m széles vízterületen kívül,

f) azokon a vízterületeken, ahol a meteorológiai viszonyokat a II-5. melléklet II. fejezet C. pontja szerint jelzik:

- „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a partéltől számított 500 m széles vízterületen kívül,

- „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) a vízterület egészén.

2. Vízi sporteszköz az alábbi vízterületeken más úszó létesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idő alatt köteles áthaladni:

a) hajóútszűkületben,

b) hídnyílásban és zsilipben, továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,

c) kikötőben (kivéve a vízi sporteszközök kikötőit), továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,

d) vízi utak keresztezésében vagy találkozásánál.

3. A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata:

a) ott, ahol ezt az I-7. mellékletben meghatározott A.17. jelű tábla jelzi,

b) hajóútszűkületben,

c) zsilipben, továbbá annak 200 m-es körzetében.

4.14 cikk - A vízi mentőszolgálat jelzése

A vízi mentőszolgálat mentőmotorosa megkülönböztető jelzésként köteles viselni:

a) egy 0,4x0,4 m méretű fehér lobogót, amelyben a középen elhelyezett vörös kereszt szárai 0,3-0,3 m hosszúak, illetőleg 0,1 m szélesek, továbbá

b) a riasztás ideje alatt - elsőbbségi jogának jelzésére - az I. rész 3.36 cikkében előírt jelzés helyett az I. rész 3.49 cikke szerinti villogó sárga fényt.

4.15 cikk - Vízi munkavégzés

Kikötőn kívüli rakodási tevékenység vízi munkavégzésnek minősül.

5. Fejezet

A VESZTEGLÉS SZABÁLYAI

5.01 cikk - Az úszó létesítmény felügyelete

1. A nyilvántartásba vételre kötelezett üzemképtelen vagy érvényes hajóokmánnyal nem rendelkező úszó létesítmény a hajóútban nem tartózkodhat, nem vesztegelhet, ott nem tárolható.

2. A hajóúton kívül az 1. pontban meghatározott úszó létesítményeken ügyeleti szolgálatot kell tartani, amelyet az úszó létesítményen kell teljesíteni, de azt ott összevontan is el lehet látni.

3. Gépi hajtású hajót felügyelet nélkül hagyni csak úgy szabad, hogy azt illetéktelen személy üzembe ne helyezhesse.

5.02 cikk - Veszteglés a hajóúton kívül

Azt a hajót, amely az arra kijelölt helyen van kikötve, illetőleg lekötve, hajóúton kívül veszteglőnek kell tekinteni.

5.03 cikk - Őr- és ügyeleti szolgálat

1. Az őrszolgálat alatt az úszó létesítményen legalább a - jogszabályban az A.1 üzemmódra meghatározott, ennek hiányában a hajóbizonyítványban meghatározott - minimális létszámú személyzetnek kell tartózkodni.

2. Az őrszolgálatot ellátó személynek

- a szolgálatot ébren és olyan helyen kell ellátni, ahonnan az úszó létesítmény megfigyelhető,

- veszély esetén értesítenie kell az úszó létesítmény vezetőjét.

3. A hajóúton kívül veszteglő

- utasokat szállító,

- robbanó- vagy radioaktív anyagot szállító

hajón, valamint ha a helyi körülmények ezt indokolják (pl. jégzajlás, árvíz, lékesedés, tűzveszély, erős szél) őrszolgálatot kell tartani.

4. Hajóúton kívül veszteglő géphajón és úszó munkagépen - a 3. bekezdésben meghatározott eseteken kívül - ügyeleti szolgálatot kell tartani.

5. A hajóúton kívül, egymás mellett veszteglő hajók őr- vagy ügyeleti szolgálata összevontan is ellátható.

6. Kikötőben és vízi járműről felügyelt - kikötőhöz tartozó - veszteglőhelyen, a hajó a kikötőőrség felügyelete alá helyezhető.

7. Ha a veszteglő hajón nem kell őr- vagy ügyeleti szolgálatot tartani, azt olyan személynek kell felügyelnie, aki képes az I. rész 7.01 cikkének 3. bekezdésében foglaltak megtartását ellenőrizni, a hiányosságokat, veszélyhelyzetet megszüntetni és a Szabályzatban előírt jelzéseket kihelyezni.

B. FOLYÓKRA ÉS CSATORNÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

6. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

6.01 cikk - Kivétel a fényjelzések alkalmazása alól

Az I. rész 3.23 cikkétől eltérően - a Duna fő ágának kivételével - a kikötőhelyen veszteglő kompnak az I. rész 3.16 cikke 1. bekezdésének a) pontjában meghatározott fényt kell viselnie.

6.02 cikk - Csónakra vonatkozó közlekedési szabályok

Azonos hajtású csónakok - kivéve a vitorlával haladó csónakokat - találkozásakor a völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó számára a partközeli elhaladást biztosítani. Ha az egymás melletti biztonságos elhaladás csak az egyik csónak menetirányának változtatásával lehetséges, a hegymenetben haladó csónak köteles kitérni.

6.03 cikk - Köteles komp közlekedésének biztonsági szabályai

1. Ha géphajó köteles komp átkelőhelyéhez érkezik, rádiótelefonon (ha a rádióhasználat a vízi úton közlekedő kompra kötelező), ismételt hosszú hangjellel, egyéb hajó és tutaj pedig hangos kiáltással kellő időben köteles figyelmeztetni a komp személyzetét a hajóút felszabadítására (pl. alacsonyvezetésű kompkötél leeresztésére). E jelzésre

- a komp vezetőjének az alacsonyvezetésű kötelet azonnal le kell eresztenie, és

- ha a komp úton van, a hajó útjából haladéktalanul ki kell térnie.

2. Éjjel és korlátozott látási viszonyok között, illetve ha a komp a ki- és beszállítás idejénél hosszabb ideig vesztegel, tilos az alacsonyvezetésű köteles komp kötelét kifeszítve tartani.

3. Az alacsonyvezetésű köteles komp kötelének kifeszített állapotát, a komp hajóút felőli oldalán (az I. rész 3.49 cikkének megfelelő) erős villogó sárga fénnyel kell jelezni.

4. Az alacsonyvezetésű köteles komp kötelének leeresztett állapotát a kompon a közeledő hajókról jól látható

a) nappal 45 fokos szögben megdöntött rúdon (az I-7. melléklet E.1 jelének megfelelő) zöld zászló vagy tábla,

b) éjjel szokásos zöld fényű lámpa

kihelyezésével kell jelezni.

6.04 cikk - Ereszkedő hajózás

1. Az ereszkedő hajózás az I. rész 6.19 cikkétől eltérően a Szabályzatban meghatározott vízterületen megengedett.

2. Ereszkedni csak a vízfolyással párhuzamos helyzetben és legfeljebb két egymás mellé kötött hajóval szabad.

3. Az ereszkedést végző nagyhajón el kell helyezni:

a) nappal, a vízszínt felett legalább 6 m magasságban egy 0,6 m átmérőjű fekete, gömb alakú tárgyat és ez alatt - kb. 1 m-rel - egy fehér, 0,6x0,6 m méretű lobogót,

b) éjjel, a vízszint felett legalább 6 m magasságban egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Ha az ereszkedő hajóhoz más hajó közeledik, annak a közelítő hajóhoz közelebb eső végén egy szokásos fehér fényt kell lengetni.

4. Vízi útnak minősített folyón és csatornán a faúsztatás tilos.

5. A tutajozás - azon folyók és csatornák kivételével, ahol ezt jogszabály tiltja - megengedett az alábbi feltételekkel:

a) a tutajon megfelelő méretű táblán fel kell tüntetni a tulajdonos vagy a feladó nevét, címét és azt úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét partról olvasható legyen,

b) az ereszkedő tutajok között legalább 300 m távolságot kell tartani,

c) tutajon - különleges szállítási engedély hiányában - személyeket szállítani tilos.

6.05 cikk - Úszómű veszteglése

1. Az I. rész 7.01 cikkének 2. bekezdésében foglalt rendelkezések megtartásával a 7.02 cikkben megállapítottakon kívül

- azon a vízterületen, amelyre a hajózási hatóság közlekedési rendet állapított meg és azt a II-9. melléklet 1. ábrája szerinti jelzéssel jelöltek meg, vagy

- azon a veszteglőhelyen, amely esetében annak jelzése megjelöli azokat a hajófajtákat, amelyek a veszteglőhelyet használhatják

úszómű csak a hajózási hatóság engedélyével vesztegelhet.

2. A kikötői célokat nem szolgáló úszómű - a hajózási hatóság ellenkező értelmű rendelkezése hiányában - a Szabályzat egyéb rendelkezéseit nem érintve csónak és vízi sporteszköz kikötésére (az üzemeltető engedélyével) igénybe vehető.

3. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszómű közforgalmú célra a hajózási hatóság üzembiztonsági szemle alapján kiállított engedélyével használható. Az üzembiztonság feltételeit a II-1. melléklet tartalmazza. Az ilyen úszóművön az azt és tulajdonosát (megnevezés, telep vagy lakhely) azonosító adatokat letörölhetetlen módon fel kell tüntetni. Az engedély (jegyzőkönyv) azonosító adatait az úszóművön kell tartani. Engedély hiányában a HSZ 1-7. melléklet A.5 jelet kell elhelyezni az úszóművön (legalább 0,6 x 0,6 m méretben) a hajóút felől látható módon.

6.06 cikk - Hegy- és völgymenet csatornán

Csatornán a Szabályzat - vagy átmeneti rendelkezésben a hajózási hatóság - állapítja meg a hegy-, illetve a völgymenet irányát.

6.07 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

1. A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettséget - azon a folyón vagy csatornán, ahol a rádióhasználat kötelező és a bejelentésre a hajózási hatóság (hajósoknak szóló hirdetményben) rádiócsatornát jelölt ki - az ellenőrzési pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni.

2. A bejelentési kötelezettséget elmulasztó hajó felszólítható a bejelentkezésre, amit teljesíteni köteles.

3. A bejelentés elmulasztása a hajózás biztonságának veszélyeztetésének minősül és a hajózási hatóság a hajó további útjának folytatását megtilthatja vagy feltételhez kötheti.

7. Fejezet

EGYES VÍZI UTAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

7.1 Duna

7.11 cikk - Rádióhasználat és radarhajózás

1. A Duna fő ágán a rádióhasználat az I. rész 4.04 cikk 3-4. bekezdése és az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

2. Az I. rész 6.32 cikke 1. bekezdésének alkalmazása szempontjából az minősül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel vagy nem magyar lobogójú hajó esetében ennek - a Duna Bizottság ajánlása szerint - megfelelő képesítéssel rendelkezik, illetve rendelkezik olyan képesítéssel, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen.

3. A Duna fő ágán

- hajó korlátozott látási viszonyok között és

- kötelék völgymenetben éjszaka

radar alkalmazása nélkül nem közlekedhet.

7.12 cikk - A hajó vezetése elinduláskor

Az e rész 3.02 cikkének 2. bekezdésétől eltérően az 1652-1642 fkm közötti Duna-szakaszon elinduláskor csak szükséghelyzetben adható hangjelzés.

7.13 cikk - A tutaj közlekedése

A tutajközlekedés tilos.

7.14 cikk - Fényjelzés alkalmazása úszóművön

Az I. rész 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 5 m-re nyúlik be.

7.15 cikk - Közlekedési rend

A Duna egyes forgalmas szakaszain - a kedvtelési célú hajó és csónak kivételével - a következő kiegészítő közlekedési szabályokat kell betartani:

1. A közlekedési rend hatálya alá tartozó területen, amelyet a II-9. mellékletben az 1. ábrával jelöltek, úszó létesítménnyel vesztegelni csak a hajózási hatóság által kijelölt, valamint az egyes kikötők kikötő-rendjében megállapított helyeken szabad.

2. A hajót a veszteglőhely területén a parthoz a lehető legközelebb kell lehorgonyozni, hogy a később érkezők számára is megfelelő hely álljon rendelkezésre úgy, hogy azok a hajóúton közlekedők biztonságát ne veszélyeztessék.

3. Üzemképtelen horgonyberendezéssel érkezett hajó a veszteglőhelyen (nyílt vízen) nem köthető le kivéve, ha ez géphajó folyamatos felügyelete mellett ideiglenesen (pl. kötelékátrendezés) történik.

4. A veszteglőhelyen lekötött személyzet nélküli tolt hajót orral hegymeneti irányba kell lehorgonyozni, kivéve ha a hajó egy kötelék része és a kötelékben géphajó is vesztegel, illetve a kötelékrendezés tartamát (géphajó jelenlétében vagy személyzetes gép nélküli hajó vezetőjének felügyelete mellett).

5. A veszteglőhelyen várakozó több vontatott sorból álló vontatott kötelék minden sorát soronként külön (is) biztonságosan le kell horgonyozni.

6. A veszteglőhelyen várakozó személyzet nélküli hajó őrzéséről a hajó üzemeltetője köteles gondoskodni. Az őrzés hiányáért a személyzet nélküli hajót lekötő hajó vezetője felel.

7. Az egyes vízterületekre meghatározottat meghaladó vízállásnál kettőnél több, egymás mellett soronként veszteglő hajó esetén azokat együttesen legalább egy parti kötéllel is ki kell kötni, vagy más azonos biztonságot nyújtó megoldást alkalmazni.

8. Veszteglés a téli időszakban

a) a hajó vezetője és üzemeltetője köteles figyelemmel kísérni az időjárásra, jégviszonyokra vonatkozó adatokat, jelentéseket és köteles gondoskodni arról, hogy a hajóra, úszóműre veszélyt jelentő jégzajlásnál - a jégtörő hajó kivételével - nyílt vízen ne maradjon hajó/úszómű;

b) a jégzajlás kezdetéig kikötőbe kell állítani azt az úszó létesítményt, amelyet a jégzajlás veszélyeztet, illetve a forgalom számára nélkülözhető, pl. csónakház, kikötőponton, javításra váró hajó;

c) az úszó létesítmények üzemben tartói - a kikötők üzemben tartóival egyetértésben - kötelesek a jégzajlás megindulásától a folyó teljes befagyásáig, illetőleg a megszűntéig a közlekedési rend hatálya alá tartozó vízterületen üzemképes géphajót biztosítani a saját gép nélküli úszó létesítményeik telelőbe állításához és a telelés közben szükségessé váló munkálatok, hajóműveletek elvégzéséhez, vagy annak elvégzésére más hajózási társasággal, vállalkozóval szerződést kötni;

d) a telelés megkezdésekor a telelő hajók vezetőinek azt haladéktalanul be kell jelenteni a területileg illetékes területi hajózási hatóságnak (Nemzeti Közlekedési Hatóság külön jogszabályban kijelölt regionális igazgatósága), illetve kikötő területén történő telelés esetén a kikötő üzemeltetőjének, majd a telelő úszó létesítmények vezetői közül a kikötő üzemeltetője (nem kikötő területén telelő úszó létesítmények esetében a hajózási hatóság) - az arra alkalmas képesítésű személyek közül - kijelöli a telelő parancsnokát, aki köteles „Telelési tervet” készíteni és azt a helyszínen (magánál) tartani;

e) annak az úszó létesítménynek az üzemben tartójával szemben, aki a jegesedés kezdete előtt nem gondoskodik létesítménye biztonságos elhelyezéséről és ezzel a vízi közlekedésben részt vevők vagy a hajózás vagy a hajóút biztonságát, szabadon tartását veszélyeztetik, az illetékes hatóság a jogszabályban biztosított szankciók kiszabását kezdeményezi. A szükségessé váló kényszerintézkedések során keletkezett költségeket a hajó tulajdonosa viselni köteles, annak kiegyenlítéséig az úszó létesítmény bizonyítványa/hajólevele ideiglenesen bevonható.

9. Az úszóműves kikötőhely, veszteglőhely térségében az áthaladó hajó és kötelék ezektől a lehető legnagyobb távolságra és olyan sebességgel haladhat - a Szabályzat erre vonatkozó rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett -, amellyel a veszteglő hajót és az úszóművet nem veszélyezteti.

7.16 cikk

7.17 cikk - Budapest térségének közlekedési rendje

1. A Duna Budapest területére eső - 1660-1629 fkm közti - szakaszán az e rész 7.15 cikkében megállapított kiegészítő szabályokat kell alkalmazni.

2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az e rész 7.15 cikkének 7. bekezdése szerint kell eljárni.

3. A jegesedés miatt kialakult szükséghelyzetben a Hárosi-Duna-ágba, valamint az Újpesti öbölbe nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó is behajózhat, amelyet a hajók biztonságba helyezése után haladéktalanul be kell jelentenie a vízi rendészet rendőri szervének.

4. A budapesti szakaszon található medencés kikötők bejárati csatornáinak teljes hosszában, valamint a Hárosi-, Ráckevei- és Óbudai-Duna-ág bejárataiban és a főmedertől számított 200 m hosszú szakaszon a főmeder felé haladó hajót/köteléket áthaladási elsőbbség illeti meg a főmeder felől érkező hajóval/kötelékkel szemben.

7.18 cikk - Mohács térségének közlekedési rendje

1. A Duna Mohács térségéhez tartozó - a 1466-1433 fkm közötti - szakaszán az e rész 7.15 cikkében megállapított kiegészítő szabályokat kell alkalmazni.

2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az e rész 7.15 cikk 7. bekezdése szerint kell eljárni.

3. Az illetékes hatóságok által határátlépés céljára kijelölt vízterületen lévő veszteglőhelyeken csak határátlépés céljából és legfeljebb 4 óra hosszan szabad vesztegelni, azonban a határvizsgálat befejezése után azt haladéktalanul el kell hagyni.

4. A határvizsgálatra várakozó veszteglő hajó, kötelék nem akadályozhatja a szakaszon áthaladó, a határvizsgálat előtt a parthoz közelítő vagy az után a parttól eltávolodó hajó, kötelék szabad közlekedését.

5. Ha a határátlépésre kijelölt veszteglőhelyen ideiglenesen nincs hely további hajó, kötelék fogadására, akkor a hajózási hatóság vagy a vízirendészet rendőri szerve megállásra szólítja fel az érkező hajókat a szükséges veszteglőhely megjelölésével.

6. Az 5. bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében minden völgymenetben haladó nagyhajó, kötelék és rádióadóval rendelkező egyéb vízijármű az 1466. és az 1460. fkm-nél, minden hegymenetben haladó nagyhajó, kötelék és rádióadóval rendelkező egyéb vízijármű az 1433 és az 1443 fkm-nél történő áthaladáskor köteles a 22. rádiócsatornán helyzetét és úti célját közölni.

7. Az ideiglenesen megállított hajó, kötelék továbbhaladására a hajózási hatóság vagy a vízirendészet rendőri szerve ad engedélyt a 22. rádiócsatornán.

7.19 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e rész 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget az I. rész 4.04 cikk 6. pontjának megfelelően a Dunán

- az ország területére lépéskor;

- a kikötőből, veszteglőhelyről történő elinduláskor és oda érkezéskor; továbbá az alábbi ellenőrző pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni:

= 1790. fkm

= 1736. fkm

= 1708. fkm

= 1687. fkm

= 1657. fkm

= 1620. fkm

= 1596. fkm

= 1565. fkm

= 1485. fkm

= 1460. fkm.

7.2 Mosoni-Duna-ág

7.21 cikk - Rádióhasználat

A Duna-ág 2,5 és 0. fkm közötti szakaszán a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.3 Szentendrei-Duna-ág

7.31 cikk - Rádióhasználat

A Duna-ágban a rádióhasználat az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerint kötelező.

7.32 cikk - Vízi sporteszközök használata

A Duna-ágban a vízisízés - a vízisízést tiltó jelekkel jelzett szakasz kivételével - szabad.

7.33 cikk - Közlekedés és veszteglés a jegesedés időszakában az 1,5-0,5 fkm között

1. A Duna-ágban az 1,5-0,5 fkm között, bal part mellett kijelölt veszteglőhely jegesedés okozta szükséghelyzetben igénybe vehető a veszélyes anyagot szállító hajók ideiglenes veszteglésére.

2. A jegesedés miatt kialakult szükséghelyzetben a Duna-ág 0-1,5 fkm-e között olyan, nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó is behajózhat, amelynek számára ezt nemzetközi szerződés egyébként nem teszi lehetővé.

3. Az 1. és 2. bekezdés szerinti behajózás megkezdése előtt a hajózási hatóságot és a vízi rendészet rendőri szervét értesíteni kell.

7.34 cikk - Közlekedési korlátozás magas vízállásnál

A Szentendrei-Duna-ág vízterületén

a) A budapesti vízmércén mért 600 cm vagy azt meghaladó vízállás esetén a hajók - a kikötés, veszteglőhely megközelítése, találkozás lebonyolítása kivételével - kötelesek mederközépen haladni és sebességüket oly mértékben csökkenteni, hogy a partot károsító hullámzást és szívóhatást ne keltsenek (kíméletes hajózás).

b) A budapesti vízmércén mért 640 cm-t elérő vagy meghaladó vízállás esetén a hajózás tilos.

c) A b) pontban foglalt hajózási tilalom alól mentesülnek az árvízvédekezésben és a mentésben részt vevő és a hatósági hajók.

7.4 Ráckevei-Duna-ág

7.41 cikk - Rádióhasználat

A Duna-ágban a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.42 cikk - Vízi járművek közlekedése

A vízi jármű vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban foglalt szabályait is.

7.5 Sió

7.51 cikk - Rádióhasználat

A Sión a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.52 cikk - A hajózás általános feltételei

1. A csatorna Szekszárd (25,4 fkm) feletti időszakosan hajózható szakaszára nagyhajóval behajózni csak vízeresztés időszakában szabad.

2. A hajózási lehetőséget biztosító balatoni vízeresztések várható kezdetéről és időtartamáról a várható vízállásokról (Siófok, Simontornya, Szekszárd), valamint az igénybejelentés határidejéről a tervezett vízeresztés előtt legalább 15 nappal hajósoknak szóló hirdetményben ad tájékoztatást a vízi út kezelője (tervezett hajózási program).

3. A csatornán nagyhajóval történő hajózásra az igényt írásban kell bejelenteni a csatorna kezelőjénél a vízeresztés megkezdése előtt (vagy a már tervezett és kihirdetett hajózási program indulása előtt) legalább három munkanappal.

4. A hajózási program lebonyolításához szükséges időn túli vízeresztés esetén a hajók a csatorna használatára az igényüket a helyszínen jelenthetik be. Az áthajózásra az engedélyt (a különleges szállításnak minősülő eseteket kivéve) a kezelő a helyszínen adja ki.

5. A Sión történő biztonságos hajózás és a megfelelő tájékoztatás érdekében, minden olyan úszó létesítmény, illetve kötelék (kivéve kedvtelési célú kishajót és csónakot) vezetője részére, amely az e rész 2.5 cikkének 1. bekezdése szerinti rádiótelefonnal nem rendelkezik, biztosítani kell a telefon használatának lehetőségét. A telefon hívószámát a hajózási igény bejelentésekor, de legkésőbb az indulás előtt be kell jelenteni a vízi út kezelőjének.

6. Az 1-5. bekezdésben foglalt feltételek betartásával az ereszkedő hajózás megengedett.

7.53 cikk - A hajózás feltételei az egyes szakaszokon

1. A 0-25,4 fkm között

a) a szakaszon a vízi járművek előzetes bejelentés nélkül közlekedhetnek, de nem zavarhatják a Sióra - az e rész 7.52 cikkének 2. bekezdésében meghatározott - esetenként megállapított és meghirdetett „Hajózási Programot”;

b) a torkolati zsilip feletti szakaszon az úszó létesítmény a hajózási nagyvízszint feletti vízállás esetén a kijelölt veszteglő helyen köteles vesztegelni. A veszteglő úszó létesítmény a horgonyt csak úgy helyezheti el, hogy azzal a közlekedést ne zavarja.

2. A 25,4-120,8 fkm között

a) a szakaszon a hajó és úszómű az I. rész 1.06 cikkében foglaltak szerint közlekedhetnek és vesztegelhetnek, előzetes igénybejelentés alapján, a hajózási programba történő besorolás szerint;

b) a 119,0-120,8 fkm közötti szakaszon völgymenetben haladó, saját meghajtó berendezéssel nem rendelkező (ereszkedő) hajó, amelynek hajótesten mért hossza a 40 métert meghaladja, csak parti kötél igénybevételével eresztve közlekedhet;

c) vesztegelni - baleset vagy műszaki hiba kivételével - csak az I-7. melléklet szerint megjelölt oldalon és szakaszon szabad. Az úszó létesítmények egymás mellett nem vesztegelhetnek. A veszteglő úszó létesítmény a horgonyát csak úgy helyezheti el, hogy azzal a közlekedést nem zavarhatja;

d) baleset vagy műszaki hiba miatt szükségessé váló veszteglésről és várható időtartamáról a hajó (kötelék) vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a csatorna kezelőjét. Köteles továbbá kellő távolságban figyelmeztetni a közeledő hajókat, hogy azok a szükséges intézkedést megtehessék.

7.54 cikk - Úszómű veszteglése

Az e rész 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően a Sión úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

7.6 Dráva

7.61 cikk - Rádióhasználat

A Dráva 155-68 fkm közötti szakaszán a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.62 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e rész 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget, a 4.04 cikk 6. bekezdésének megfelelően legalább

- az ország területére érkezéskor (az első határátlépéskor),

- Barcs és Drávaszabolcs vízterületére érkezés előtt,

- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt kell teljesíteni.

7.63 cikk - Fényjelzés alkalmazása úszóművön

Az I. rész 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 5 m-re nyúlik be.

7.7 Tisza

7.71 cikk - Rádióhasználat

1. A 630-160 fkm közötti szakaszon a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

2. Az 1. bekezdésben foglalt kötelezettség a hajóhídra is kiterjed.

7.72 cikk - Vízi sporteszközök használata

A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata, kivéve:

- a mellékágakat,

- a kijelölt pályák területét,

- az 585-545, az 540-520, a 440-405, és a 230-190 fkm közötti szakaszt.

7.73 cikk - Közlekedés a Tisza-tó területén

A Szabályzat és külön jogszabály rendelkezéseit nem érintve a vízi jármű a Tisza-tónak a Tisza eredeti medrén kívüli területén

- a tó partjától mért 200 méternél kisebb távolságban, valamint

- a csatornákban

legfeljebb 10 km/h sebességgel közlekedhet, kivéve a kijelölt sportpályák vagy repülőterek vízterületét.

7.74 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e rész 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget, az I. rész 4.04 cikk 6. bekezdésének megfelelően legalább

- az ország területére érkezéskor,

- a hajózsilipek megközelítésekor azoktól 10 km távolságban,

- Záhony, Tokaj, Tiszaújváros, Szolnok, Csongrád és Szeged vízterületére érkezés előtt,

- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt 500 m távolságra

kell teljesíteni.

7.75 cikk - Fényjelzés alkalmazása úszóművön

Az I. rész 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól (a mindenkori partéltől) legfeljebb 5 m-re nyúlik be.

7.8 Bodrog

7.81 cikk - Rádióhasználat

A Bodrogon a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.82 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében és e rész 6.07 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget, az I. rész 4.04 cikke 6. bekezdésének megfelelően legalább

- az ország területére érkezéskor,

- Sárospatak és Tokaj vízterületére érkezés előtt,

- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt kell teljesíteni.

7.83 cikk - Vízi sporteszközök használata

A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata kivéve:

- a mellékágakat,

- a hajózási hatóság által engedélyezett pályák területét, és

- a 3-20. fkm közötti szakaszt.

7.84 cikk - Úszómű veszteglése

Az e rész 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

7.9 Keleti-főcsatorna

7.91 cikk - A hegy- és völgymeneti irány

A csatornában a Szabályzat alkalmazása szempontjából völgymeneti iránynak a Tiszalöktől Balmazújváros irányában történő haladás minősül.

7.92 cikk - Vízi járművek közlekedése és úszómű veszteglése

1. A csatornában a vízi jármű legfeljebb a parthoz viszonyított 10 km/h sebességgel közlekedhet.

2. Az e rész 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően a csatornában az úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

7.10 Kettős- és Hármas-Körös

7.10.1 cikk - Rádióhasználat

A Kettős- és Hármas-Körös 115. és 0. folyamkilométere közötti szakaszán a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.10.2 cikk - Vízi sporteszközök használata

A Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata kivéve:

- a kijelölt pályák területét, és

- a 60-48 és 13-7 fkm közötti szakaszt.

7.10.3 cikk - Úszómű veszteglése

A Szabályzat e része 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

C. TAVAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

8. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

8.01 cikk - A vízi jármű jelzései

1. Tavon halászattal foglalkozó hajónak az I. részben meghatározott jelzéseken kívül

- nappal: két, csúcsával érintkező, minden oldalról látható fekete kúpot,

- éjszaka: egymás felett, egymástól 1 m távolságban, egy-egy szokásos minden oldalról látható, felső zöld és alsó fehér fényt

kell viselnie.

2. Tavon a menetrend szerinti forgalomban közlekedő személyhajó és komp, ha a kikötő térségében más hajótól közlekedése elősegítését kéri

- nappal: minden oldalról látható zöld lobogót,

- éjszaka: a menetrend szerinti forgalomban közlekedő személyhajó esetében az I. rész 3.08 cikk 1. bekezdés a) pontja, illetve 3.16 cikk 1. bekezdés b) pontja szerinti fény fölött legalább 1 m távolságban minden irányból látható közepesen erős zöld fényt

alkalmazhat.

3. A vízi jármű által jelzőeszközként használt lobogó, tábla, gömb, kúp és kettőskúp legkisebb megengedett mérete:

a) a lobogó, valamint a tábla hossza és szélessége 0,6-0,6 m,

b) a gömb átmérője 0,6 m,

c) a kúp magassága 0,6 m, alapátmérője 0,6 m,

d) a kettőskúp magassága 0,8 m, alapátmérője 0,5 m.

Kishajónál az a)-c) pontban foglalt méretek 0,4 m-re csökkenthetők, kivéve a személyhajót.

8.02 cikk - Kivétel a fényjelzések alkalmazása alól

1. Az I. rész 3.25 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 10 m-re nyúlik be vagy kijelölt fürdőhely, illetve kikötő területén vesztegel, továbbá ha a hajózási hatóság erre - kérelemre - engedélyt ad.

2. Az I. rész 3.23 cikkétől eltérően a kikötőhelyén veszteglő kompnak az ott előírt fényt nem kell viselnie, kivéve akkor, ha ezt a hajózási hatóság az üzemeltetési engedélyben előírja.

8.03 cikk - A hajóút jelei

A tavak nagyhajók közlekedésére kijelölt vízterületét a II-5. melléklet szerinti jelekkel kell megjelölni. Az ettől eltérő jelek, jelzések alkalmazását a hajózási hatóság engedélyezheti.

8.04 cikk - A kikötő és átkelés jelölése

1. A tavi kikötőket és átkeléseket a II-6. melléklet szerinti jelekkel jelölik meg.

2. A kikötő fényjelzései - eltérő rendelkezés hiányában - csak jégmentes időszakban üzemelnek.

8.05 cikk - Találkozás, útvonalak keresztezése és előzés

1. Az I. rész 6.04 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően, ha két géphajó találkozásakor az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét hajónak jobbra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a bal oldaluk felől történjen.

2. Az I. rész 6.04 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően, ha géphajó és vitorlás hajó találkozásakor az összeütközés veszélye áll fenn, a következő szabályok szerint kötelesek kitérni:

a) a kikötő vízterületén, illetve a bejáratban vagy annak 200 m-es körzetében az 1. pont szerint kell eljárni,

b) más vízterületen a géphajó köteles kitérni.

Nagyhajó és kishajó találkozásakor az I. rész 6.02 cikkének előírásai szerint kell eljárni.

3. Azonos fajtájú kishajók találkozásakor - a vitorlás kishajók kivételével - az 1. bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

4. Ha különböző fajtájú kishajók találkoznak, illetve egymást keresztező útvonalon haladnak, az I. rész 6.03-bis cikkének 3. bekezdését - annak utolsó mondata kivételével - kell alkalmazni.

5. Ha vitorlás kishajók találkoznak, illetve egymást keresztező útvonalon haladnak, az I. rész 6.03-bis cikkének 4. bekezdését - annak utolsó előtti mondata kivételével - kell alkalmazni.

6. Találkozáskor - az 1. bekezdésben foglaltaktól eltérően - az a géphajó, mellévett alakzat és kötelék, amelynek a bal oldala felé eső kikötőhelyen kell kikötni, illetve jobb oldali szél miatt nem tud a szembejövő hajó bal oldala felől elhaladni, kérheti a jobb oldal felőli találkozást, ha ezzel nem áll elő az összeütközés veszélye. Ilyen esetben a hajóknak kellő időben két rövid hangjelet kell adniuk. Ha a szemből közeledő hajó a jobb oldal felőli találkozást elfogadja, két rövid hangjelet köteles adni és elegendő helyet kell biztosítania a találkozáshoz.

Az e pontban foglalt találkozás esetén a hajóknak az I. rész 6.04 cikke 3. bekezdésének a) pontjában meghatározott fény, illetve lobogó/tábla jelzést nem kell alkalmazniuk.

7. Hajók jobb oldal felőli találkozása esetén - ha az összeütközés veszélye áll fenn - kötelesek egy, nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni, továbbá a hajók vezetőinek minden szükséges és lehetséges intézkedést meg kell tenniük a veszély elhárítása érdekében.

8. A 6. és 7. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajók találkozásakor nem alkalmazhatók.

9. Ha két hajó útvonala keresztezi egymást - és az összeütközés veszélye áll fenn - az a hajó, amelyik a másikat a jobb oldala felől látja, köteles annak útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt. Ez a szabály nem alkalmazható a kishajó (beleértve a csónakot és vízi sporteszközt) más hajóval történő találkozásakor.

10. Előzésnél az I. rész 6.09 cikke 1. bekezdésében és a 6.10 cikkének 1-2. bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a következő kiegészítésekkel:

a) géphajó akkor előzhet, ha az utolért hajót sebességének és/vagy útirányának megváltoztatására nem kényszeríti,

b) az utolért hajó az előzést nem akadályozhatja.

11. Ha géphajó vitorlával haladó hajót ér utol, az előzést a szél alatti oldalon kell végrehajtania, legalább 20 m oldaltávolság megtartásával és eközben nem okozhat az előzendő hajót veszélyeztető mértékű hullámzást.

8.06 cikk - Különleges közlekedési szabályok

1. Ha a menetrend szerinti személyhajó vagy önjáró komp a kikötőben és annak 200 m-es körzetében - egy hosszú figyelmeztető hangjellel, továbbá az e rész 8.01 cikkének 2. bekezdésében foglalt jelzéssel vagy rádiótelefonon - műveletezésének elősegítését kéri, azt más hajónak szükség esetén a sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatásával is teljesítenie kell.

2. A halászattal foglalkozó hajó, a menetrend szerint közlekedő személyhajó, valamint az önjáró komp közlekedését nem zavarhatja.

3. Géphajóval - az I. rész 6.36 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően - megengedett a vonó- és kerítőhálóval történő halászat, ez azonban

- a kikötő 200 m-es körzetében más hajót, illetőleg

- kompot útvonalán

a közlekedésben nem zavarhat.

4. Az e rész 8.01 cikkének 1. bekezdésében előírt jelzést viselő, kerítő- vagy vonóhálóval halászó hajót más hajó 150 m-nél kisebb távolságra nem közelítheti meg.

8.07 cikk - Közlekedés és veszteglés korlátozott látási viszonyok között

1. Ha radarral közlekedő vízi jármű a radarképernyőn olyan hajót észlel, amelynek helyzete vagy mozgása veszélyt idézhet elő, illetve ha olyan vízterülethez közeledik, amelyen radarral még nem észlelhető hajó tartózkodhat,

- a magányos hajó - egy hosszú hangot,

- a kötelék, illetve mellévett alakzat - két hosszú hangot,

- a komp - egy hosszú és négy rövid hangot

köteles adni, amelyet olyan gyakran kell megismételnie, ahogy az - a hajózás biztonságának megőrzéséhez - szükséges. Köteles továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni.

2. A komp az 1. bekezdésében meghatározott hangjelzést észlelve köteles egy hosszú és négy rövid hangot adni, majd rádiótelefonján közölni haladása és kitérése irányát.

3. Ha az I. rész 6.33 cikkének 1-3. bekezdésében foglaltaknak megfelelően a radar nélkül közlekedő hajó az 1. bekezdésben előírt hangjelzést észleli, köteles az I. rész 6.33 cikkének 5. bekezdésében foglaltakat megtartani.

4. A radar nélkül közlekedő komp

a) menetben legfeljebb 2 perces időközönként, valamint

b) az 1. pontban meghatározott hangjelzéseket észlelve köteles két hosszú és négy rövid hangot adni.

A b) pont szerinti esetben rádiótelefonján közölnie kell haladása irányát.

5. A hajó vezetője köteles a rádiótelefonján vett közleményt visszaigazolni, megadva saját adatait, valamint az elhaladásra javasolt oldalt.

6. Kötelék és mellévett alakzat esetében az 1. és az 5. bekezdésben foglaltak arra a hajóra vonatkoznak, amelyen azok vezetője tartózkodik.

7. A kikötő és - az illetékes hatóság által kijelölt - veszteglőhely területén kívül veszteglő hajó, ha más hajó vagy komp hangjelzést észleli, percenként egy harangkongatást köteles adni. Ha a jelzés leadására nem áll rendelkezésre harang (pl. a kishajón), a Szabályzatban foglalt jelzésekkel össze nem téveszthető módon, más alkalmas eszközzel kell a harangkongatást pótló jelzést adni.

8.08 cikk - Radarhajózás és rádióhasználat kiegészítő előírásai

1. Nagyhajón és személyszállítást végző kishajón az I. rész 4.05 cikke 1. bekezdésének a) pontjában megjelölt berendezés mellett kiegyenlített (kompenzált) és üzemképes hajótájolót vagy ezt helyettesítő - a hajózási hatóság által elfogadott - berendezést is üzemeltetni kell.

2. Ha az egyes tavakra e rész kötelező rádióhasználatot ír elő, akkor

- a gépi hajtású nagyhajót, a kompot (illetve az azt továbbító géphajót), a személyhajót fel kell szerelni az I. rész 4.04 cikkének 1. bekezdése szerinti rádiótelefonnal, amelynek 16. csatornáján (156,8 MHz) menetben folyamatos figyelőszolgálatot kell tartani;

- más csatornára átkapcsolni csak a Szabályzat vagy a hajózási hatóság által előírt esetben, rövid időre, illetőleg a második rádiókészüléken szabad.

8.09 cikk - A medencés kikötőből kihajózás jelzése

Az e rész 3.02 cikkében foglaltaktól eltérően, ha nagygéphajó medencés kikötőből kihajózáskor irányváltoztatás nélkül kíván továbbhaladni, ezt a szándékát - az I. rész 6.16 cikkének 2. bekezdésében előírt hangjelzések helyett - szükség esetén egy hosszú hang adásával jelezheti.

8.10 cikk - Úszómű veszteglése

Az I. rész 7.01 cikkének 2. bekezdésében foglalt rendelkezések megtartásával úszómű a hajózási hatóság engedélyében megállapított feltételekkel vesztegelhet a kikötő területén kívül.

8.11 cikk - A Szabályzatban külön nem szabályozott tóra vonatkozó különleges rendelkezések

1. A tavon (pl. bányató, szabadidő tó) a közlekedés rendjét - a Szabályzat egyéb rendelkezéseit nem érintve - kérelemre a hajózási hatóság állapítja meg.

2. A tavon a közlekedés feltételeit a tulajdonosnak (kezelőnek) kell biztosítania.

3. A közlekedés számára megnyitott tó partján a tulajdonos (kezelő) az I-7. melléklet szerinti jelzésekkel ad tájékoztatást arról, hogy hol és milyen úszó létesítmény közlekedése engedélyezett.

4. Az 1. bekezdésben említett közlekedési rend vagy a 3. bekezdésben említett jelzések hiányában a közlekedés - a nagyhajó és csónakja, illetve kishajója kivételével - a 10 kW-t meghaladó teljesítményű gépi meghajtású vízi járművek részére tilos.

8.12 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

1. A veszélyes anyagot szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkének 1. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettséget - azon a tavon, ahol a rádióhasználat kötelező és a bejelentésre a hajózási hatóság (hajósoknak szóló hirdetményben) rádiócsatornát jelölt ki - az ellenőrző pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni.

2. A bejelentési kötelezettséget elmulasztó hajó felszólítható a bejelentkezésre, amit teljesíteni köteles.

3. A bejelentés elmulasztása a hajózás biztonságának veszélyeztetésének minősül és a hajózási hatóság a hajó további útjának folytatását megtilthatja vagy feltételhez kötheti.

9. Fejezet

EGYES TAVAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

9.1 Balaton

9.11 cikk - Legnagyobb terhelés - megengedett utaslétszám

1. A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 10%-ára alkalmazható. A 10 fő feletti befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.

2. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-1. melléklet előírásait kell alkalmazni.

3. Az 1. bekezdés alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani.

9.12 cikk - Vízi járművek közlekedése

1. Csónak - a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével - a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet.

Ez a tilalom nagyhajó vagy úszó munkagép tartozékát képező munkát végző, illetve nagyhajó vagy úszó munkagép személyzetét és a munkavégző személyeket szállító csónakra nem vonatkozik.

2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.

4. Vitorlás vízi sporteszköz

a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,

b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m

széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet,

c) a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében - a szükséghelyzet kivételével - nem közlekedhet.

5. Azt a nyilvántartásba vett vízi járművet, amelyeknek hajóokmánya nem tartalmazza, hogy milyen zónájú belvizeken közlekedhet, vagy hajóokmánnyal nem rendelkezik - e cikk alkalmazása szempontjából - a hajóokmányba történő bejegyzésig - úgy kell tekinteni, hogy 2. zónájú belvizeken történő közlekedésre nem alkalmas.

6. A szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a vízirendészet rendőri szerve által jóváhagyott, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétett biztonsági szabályban, továbbá jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesülnek az 1. és a 4. bekezdésben foglalt korlátozások alól. Az első mondatban meghatározottakon túl a vitorlás csónakkal való szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a vízirendészet rendőri szerve által jóváhagyott, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétett biztonsági szabályban, továbbá jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - a 2. és a 3. bekezdésben foglalt korlátozások alól is mentesülnek.

7. A vízi jármű vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban foglalt szabályait is.

9.13 cikk - Rádióhasználat

1. A Balatonon az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint a rádióhasználat kötelező.

2. Az 1. bekezdésben meghatározott kötelezettség a sportversenyek versenyirányítást végző hajójára (zsűrihajó) vagy hajóira is vonatkozik.

9.14 cikk - Veszélyes anyagot szállító hajó közlekedése

A veszélyes anyagot szállító hajó a Balatonon az I. rész 8.02 cikkének 3. bekezdésében, valamint az e rész 8.12 cikkében előírt bejelentési kötelezettségét

- a Balatonon üzemelő kompok útvonalának keresztezése előtt 500 m távolságra, valamint

- a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt 500 m távolságra

kell teljesíteni.

9.2 Velencei-tó

9.21 cikk - Úszó létesítmények közlekedése és veszteglése a tavon

1. Csónak - a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével - a tó teljes területén közlekedhet.

2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.

4. Vitorlás vízi sporteszköz

a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,

b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8. fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m

széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.

A vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében - a szükséghelyzet kivételével - nem közlekedhet.

5. Szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági és külön jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesek az 1. bekezdésben foglalt korlátozások alól.

6. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-2. melléklet előírásait kell alkalmazni.

7. A vízi jármű vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban foglalt szabályait is.

9.3 Fertő tó

9.31 cikk - Úszó létesítmények közlekedése és veszteglése a tavon

1. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - a Beaufort-skála (II-7. melléklet) szerinti 6. fokozatot meghaladó szél esetén nem közlekedhet.

2. Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.

3. Szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági és külön jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesek a 1. bekezdésben foglalt korlátozások alól.

4. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-2. melléklet előírásait kell alkalmazni.

5. A vízi jármű vezetője a Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedés külön jogszabályban foglalt szabályait is.

9.32 cikk - Rádióhasználat

1. A Fertő tavon az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint a rádióhasználat kötelező.

2. Az 1. bekezdésben meghatározott kötelezettség a sportversenyek versenyirányítást végző hajójára (zsűrihajó) vagy hajóira is vonatkozik.

II-1. melléklet

BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

I. Kishajókra és csónakokra vonatkozó előírások

1. A kishajó és a 2,5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a külön jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak elárasztás esetén is az engedélyezett személyi befogadóképesség alapján számított 7,5 kg/fő maradó felhajtóerővel úszóképesnek kell maradnia.

2. A kishajót a külön jogszabályban megállapított felszerelésekkel, továbbá üzemeltetési körülményeinek és kialakításának figyelembevételével legalább 1 db megfelelő evezővel kell ellátni.

3. A gépi hajtásra alkalmas segédmotorral rendelkező vitorlás hajó felszerelését ki kell egészíteni a gépi hajtás jelzésére szolgáló, a Szabályzat I. részének 3.30 cikke szerinti fekete kúppal.

4. A kishajó és a csónak legkisebb biztonsági távolsága:

a) a Balatonon 0,3 m,

b) más vízterületen 0,25 m.

Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.

5. Ha versenycsónakot nem versenyzés céljából vesznek igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés (II-2. melléklet) tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszóműre vonatkozó előírások

1. Alapvető stabilitási és szilárdsági követelmény: az úszótestek (úszótest) maximális terhelésnél térfogatuk feléig merülhetnek. Az úszótestek a fedélzeti kerethez hegesztett, illetve biztosított csavarkötéssel (kengyellel) szilárdan csatlakozzanak, a csatlakozási helyek (hordóból kialakított úszótest rendszer esetén 2 db/hordó) maximum 1 m osztásúak legyenek, a fedélzeti keret maximum 500 mm-es hosszanti és keresztmerevítőkkel rendelkezzen;

2. fedélzeti kialakítás: fa padozat esetén a minimális anyagvastagság 25 mm, illetve egyéb anyagok felhasználása esetén is a fedélzettel szembeni követelmény: középen a maximális terheléssel terhelve maradandó alakváltozást nem szenvedhet;

3. kikötés: az úszóművek a sarkaiknál, illetve azok közelében rendelkezzenek kikötőbakkal vagy kikötőkarikával, melyek a kerethez merev kötéssel csatlakozzanak;

4. korrózióvédelem, anyagvédelem, esztétika: acélszerkezet esetén minimális követelmény két réteg korrózióvédő bevonat, egy réteg fedőfestés; faszerkezetek konzerválása; fedélzet csúszásmentesítése; kerti bútorok (szék, asztal) a fedélzethez rögzítettek legyenek;

5. felhasznált anyagok: úszótestek: minimum lemezhordók vízmentesen lezárt (tömített) nyílásokkal, illetve ezzel egyenértékű egyéb anyagból kialakított testek maximum 2 méterenként válaszfalakkal vízmentes rekeszekre osztva;

6. fedélzeti keret: minimum 60x60x3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;

7. fedélzeti hossz- és keresztmerevítők: minimum 40x40x3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;

8. téli tárolást a vízből kiemelt állapotban oldják meg.

II-2. melléklet

CSÓNAK KÖTELEZŐ FELSZERELÉSE

1. Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:

a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,

b) evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) horgony - 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),

d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm,

e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db,

f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel - 1 db,

g) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla,

h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék - 1 db.

2. Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket a kajakok, kenuk, kilbótok, szkiffek, dublók, triplettek, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b) evező - a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs - 1 db,

d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc - 5 fm,

e) a csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó, a csónaktesten jól látható helyen, tartósan rögzített tábla,

f) fehér kézi villamos jelzőlámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel - 1 db.

3. A versenycsónak kötelező felszerelését az országos szakági szövetség verseny- és edzésszabályai szerint kell biztosítani. Ezzel a felszereléssel a meghirdetett edzés és a verseny - beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat - ideje alatt közlekedhet versenycsónak.

4. Nagyhajó tartozékát képező csónakot az 1. pontban foglaltakon kívül a következőkkel kell felszerelni:

a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b) mentőgyűrű vagy mentőpatkó, legalább 27,5 m hosszú felúszó kötéllel - 1 db,

c) legalább 1,5 m nyélhosszúságú csáklya - 1 db.

5.

II-3. melléklet

NEMZETKÖZI JELZŐ (KÓD-) LOBOGÓK ÉS LENGŐK

Betű- és számjelek

Helyettesítő lengők

Jelzőkulcs (kód-) és válaszlengő

II-4. melléklet

VESZÉLYES ÁRUT TENGERI KIKÖTŐBE VAGY KIKÖTŐBŐL SZÁLLÍTÓ HAJÓ KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEI

A veszélyes árut tengeri kikötőbe vagy kikötőből szállító hajó által viselni köteles jelzések, azokban az esetekben, amikor a fuvarokmányokat az IMDG Szabályzat előírásai szerint állították ki, a konténereken vagy közúti járműveken levő veszélyességi nagybárcák alapján az alábbi táblázat szerint is megválaszthatók.

A jelzésnek nappal a feltüntetett számú kék kúpból, éjszaka, illetve rossz látási viszonyoknál a feltüntetett számú kék fényből kell állnia.

A nagybárcákon lévő egyes jelek:

* összeférhetőségi csoport az S csoport kivételével,

** alosztály,

xxxx UN szám.

Ha egy hajónál több jelzés alkalmazható, csak azt a jelzést kell viselni, amelyben a legtöbb kék kúp, illetve kék fény van, az alábbi sorrendben:

- három kék kúp, illetve három kék fény,

- két kék kúp, illetve két kék fény,

- egy kék kúp, illetve egy kék fény.

II-5. melléklet

A HAJÓÚT JELEI TAVON

A tavak hajóútjának jelzésére a következő jelek és jelzések alkalmazhatók:

I. Fejezet

FÉNYJELZÉSEK

Fény	a kitűzés jelzésére használatos különleges fény

 

Állandó fény

folytonos fényt kibocsátó, állandó fényerejű és színű fény

 

Villogó fény

Az I-8. melléklet I. fejezete szerinti időszakosan ismétlődő felvillanássorozatokból álló, állandó fényerejű és színű fény

 

II. Fejezet

KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK

A. Veszélyes helyeket, hajózási akadályokat és rendkívüli jellegű akadályokat határoló jelek

1. Kardinális jelek

a) A körnegyedek és jelek meghatározása

A négy körnegyedet (Észak, Kelet, Dél, Nyugat) a megjelölendő pontból kiinduló valódi tájolóirányok ÉNY-ÉK, ÉK-DK, DK-DNY, DNY-ÉNY határolják. A kardinális jel annak a körnegyednek a nevét viseli, amelyben el van helyezve. A kardinális jel neve arra utal, hogy a jelhez képest a körnegyedben a jel nevét viselő irány felől kell elhaladni (lásd az 1. ábrát).

1. ábra

b) A jelek kialakítása

Északi kardinális jel

Keleti kardinális jel

 

Szín:

felső része fekete, alsó része sárga

Szín:

fekete egy széles vízszintes sárga sávval

 

Alak:

karó vagy úszó, csúcsjellel

Alak:

karó vagy úszó, csúcsjellel

 

Csúcsjel:

két egymás felett elhelyezett csúcsával felfelé álló fekete kúp

Csúcsjel:

két egymás felett elhelyezett, alapjával egymás felé forduló fekete kúp

 

Fény (amennyiben van):

Szín: fehér Ritmus: folytonosan ismétlődő nagyon gyors felvillanások vagy folytonosan ismétlődő gyors felvillanások

Fény (amennyiben van):

Szín: fehér Ritmus: három nagyon gyors vagy gyors felvillanáscsoportból álló összetett fény

 

Déli kardinális jel

Nyugati kardinális jel

 

Szín:

felső része sárga, alsó része fekete

Szín:

sárga egy széles vízszintes fekete sávval

 

Alak:

karó vagy úszó, csúcsjellel

Alak:

karó vagy úszó, csúcsjellel

 

Csúcsjel:

két egymás felett elhelyezett csúcsával lefelé álló fekete kúp

Csúcsjel:

két egymás felett elhelyezett, csúcsával érintkező fekete kúp

 

Fény (amennyiben van):

Szín: fehér Ritmus: hat nagyon gyors vagy gyors felvillanású csoportból álló összetett fény, melyet legalább 2 s hosszú egy felvillanás követ

Fény (amennyiben van):

Szín: fehér Ritmus: kilenc nagyon gyors vagy gyors felvillanáscsoportból álló összetett fény

 

2. Különálló veszélyes helyeket jelző jelek

A különálló veszélyes helyeket jelző jel a hajózható vizek által határolt különálló veszélyes helyen van elhelyezve vagy az ilyen veszélyes hely felett van lehorgonyozva.

Szín: fekete, egy vagy több széles vízszintes vörös sávval.

Alak: bármilyen (általában úszó vagy karó) csúcsjellel.

Csúcsjel: két egymás felett elhelyezkedő fekete gömb.

Fény (amennyiben van):

szín: fehér.

ritmus: két felvillanású csoportból álló összetett fény.

2. ábra

B. A hajóút tengelyvonalának, a hajóút középvonalának és a kikötőhelyek jelölése

Jelek biztonságos vizek jelzésére:

Szín: függőleges vörös és fehér sávok.

Alak: gömb alakú bója, illetve karó vagy úszó csúcsjellel.

Csúcsjel (amennyiben van): egy vörös színű gömb.

Fény (amennyiben van):

szín: fehér.

ritmus: állandó fázisú rendszeresen elsötétülő fény, 10 másodpercenként egy hosszú felvillanással vagy a MORSE ABC „A” jele.

3. ábra

C. Meteorológiai viszonyok jelzése tavakon

Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására

Az elővigyázatosságra figyelmeztető jelzést percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetés veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül.

Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre

A fenyegető veszélyt jelző figyelmeztetést percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. A veszély jele a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet.

III. Fejezet

TILTOTT VAGY KORLÁTOZOTT ZÓNÁK JELZÉSE

1. Kiegészítő jelek:

Szín: 4a ábra: sárga 4b ábra: sárga vörös sávokkal

Alak: bármilyen, a II-5. melléklet II. fejezetében meghatározott jelektől eltérő alakú (pl. fekvőhenger).

Csúcsjel (amennyiben van): sárga X alakú jel.

Fény (amennyiben van): szín: sárga.

ritmus: bármilyen, a II-5. melléklet II. fejezetében említett fényjelzések kivételével.

Meghatározott rendeltetésű vízterület (vízi sportpálya, horgonyzóhely stb.)
4a ábra

Hajózástól elzárt terület
4b ábra

2. A tilalom vagy korlátozás jellege, lehetőség szerint, megadható írott formában is (például térképeken), továbbá tájékoztatás segítségével is a helyszínen. A tájékoztatás a helyszínen a sárga bójákon is megadható. A tájékoztatás jelölhető a bójákon elhelyezett csúcsjelekkel, a fentiekben leírt alakjelek helyett. Például azok a bóják, amelyek a hajózás számára teljesen tiltott zónát határolják, viseltetnek egy rúdon elhelyezett merev, vörös színű háromszög alakú zászlót (5. ábra).

5. ábra

A tájékoztatás megadható a parton elhelyezett táblákkal, amelyek az I-7. melléklet I. rész A.- Tiltó jelzések vagy E.- Figyelmeztető jelek egyike. Ezek a táblák szükség szerint kiegészíthetők az I-7. melléklet II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő jelekkel, amelyek megmutatják a jel hatálya alá eső szakasz irányát.

3. Ha az egy vagy több hajótípus vagy munkák számára tiltott vagy korlátozottan használható part menti zónán keresztül egy olyan csatorna jelölhető ki, amelyben az említett hajótípus korlátozottan használható (kivéve a II-6. melléklet szerinti kikötőbejáratokat), abban az esetben ezen csatorna határai, ismételten, sárga bójákkal jelölhetők meg. A csatorna bejáratát jelző bóják felső része, amennyiben szükséges - a tó felől közelítő hajó helyzetéből nézve - a baloldali vörös színű, a jobboldali pedig zöld színű (6. ábra).

6. ábra

A parton az I-7. melléklet I. rész E. fejezetében megadott táblákkal meghatározhatják az engedélyezett hajótípust, illetve tevékenységet (pl. a „vízisízés”-t engedélyező jelzéssel, amely meghatározza a vízisí csatornát egy olyan területen, ahol maga a hajózás, vagy csak a vízisízés tilos). Ezek a táblák szükség szerint kiegészíthetők az I-7. melléklet II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő jelzésekkel. Ahol egy zónában egynél több tevékenység végezhető, kijelölhető egy olyan csatorna, amelyben csak egyféle tevékenység végezhető; a csatorna széleit az e pontban leírtaknak megfelelően lehet megjelölni, az ott engedélyezett tevékenységet a parton elhelyezett megfelelő táblával lehet meghatározni.

IV. Fejezet

EGYÉB BÓJÁK

A fentiektől eltérő célokhoz szükséges bóják fehér színűek. Ezeken a bójákon tájékoztató ábrák is feltüntethetők.

6. ábra

Az I-IV. Fejezetben feltüntetett jelek, jelzések elhelyezésének lehetőségeiről a következő ábra ad tájékoztatást:

Fényvisszaverő sávok

A jeleken külön jogszabály szerint elhelyezett fényvisszaverő sávok - a fekete kivételével - a jelre felfestett sávokkal azonos színűek. A felfestett fekete sávoknál a fényvisszaverő sáv kék színű.

II-6. melléklet

TAVI KIKÖTŐK MEGJELÖLÉSE

1. A tavi kikötő a mólók végén, a tó felől nézve, kellő magasságú oszlopon

a) kétmólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát (1. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható, jobbról villanó zöld, balról villanó vörös fénnyel,

- nappal: a fénnyel egyező színű és fehér 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

b) kétmólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát (1. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható jobbról zöld kúppal, balról vörös hengerrel,

- nappal: az alakzatok színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

c) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját (2. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus vörös fénnyel,

- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

d) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját (2. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható vörös hengerrel,

- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

e) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját (3. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus zöld fénnyel,

- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

f) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját (3. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld kúppal,

- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

g) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát (4. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus fehér fénnyel,

- nappal: zöld és vörös, 1,5 méter széles vízszintes csíkokat,

h) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát (4. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld és vörös vízszintes csíkozású gömbbel,

- nappal: zöld és vörös, 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal

kell megjelölni.

2. A jeleket, jelzéseket az 1-4. ábra szerint kell elhelyezni.

1. ábra

Tavi kétmólós kikötők jelölése.

2. ábra

Tavi egymólós kikötők jelölése.

3. ábra

Tavi egymólós kikötők jelölése.

4. ábra

Tavi egymólós kikötők jelölése.

3. Kikötőhöz vezető csatorna széle - a tó felől közelítő hajó helyzetéből tekintve - ismételten, balról vörös bójákkal vagy úszókkal (5. ábra) jobbról zöld bójákkal vagy úszókkal (6. ábra) jelölhető ki. A csatorna tó felőli bejáratát jelző bójákat fényjelzéssel kell felszerelni.

5. ábra

6. ábra

II-7. melléklet

TAVAK METEOROLÓGIAI VISZONYAI

A tavak vízfelszíni jelenségei és a szélsebesség közötti tapasztalati összefüggéseket az alábbi Beaufort-skála tünteti fel:

Foko- zat

Meghatározás

Szélsebesség, km/h

Tapasztalt jellegzetesség

 

0

szélcsend

0-1

tükörsima vízfelület

 

1

gyenge szellő

2-6

lépcsőzetes, pikkelyszerű fodrozódás habos taraj nélkül

 

2

enyhe szél

7-11

még rövid, de már határozottabb alakú kis hullámok, üvegszerű hullámtarajjal, amely még nem törik meg

 

3

gyenge szél

12-19

már megtörő tarajú hullámok, üvegszerű habbal, esetenként fehér tarajos hullámokkal

 

4

mérsékelt szél

20-29

hosszabbá váló hullámok, gyakoribbak a fehér tarajos hullámok

 

5

élénk szél

30-38

közepes hullámok, határozottabb hosszú alakkal, sok fehér tarajos hullámmal, hullámpermet is megjelenik

 

6

erős szél

40-49

magas hullámok, fehér habos tarajjal

 

7

viharos szél

50-61

tornyosuló hullámok, a megtörő hullámok tetejéről a fehér habot a szél csíkokat alkotva viszi tovább a víz felszínén

 

8

élénk viharos szél

62-72

magas és hosszú hullámok, a hullámtaraj pereme tajtékosan törik meg, a hab feltűnő csíkokat alkotva sodródik a szél irányába

 

9

heves vihar

73-85

magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában; a hullámok taraja kezd előre bukni és átgördülni; a hullámpermet csökkenti a láthatóságot;

 

10

heves (dühöngő) vihar

86-100

magas hullámok átbukó hullámtarajjal; a keletkező hab nagy foltokban, sűrű csíkokban sodródik a szél irányában; a vízfelszín fehérré válik, a hullámok átbukása rengésszerűvé erősödik, a láthatóság csökken;

 

11

szélvész

101-115

igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában fekvő, hosszú, fehér habfoltok; a hullámok teteje mindenütt tajtékzik; korlátozott a láthatóság;

 

12

orkán

115 felett

a levegő megtelik habbal és hullámpermettel; a víz fehér a szél által elragadott hullámpermettől; a láthatóság erősen csökken;

 

II-8. melléklet

A LOBOGÓVISELÉS SZABÁLYAI

1. A hajón a következő helyeken helyezhetők el lobogók:

a) a farrészen levő lobogórúdon (főhely),

b) az orr-részen levő lobogórúdon (vezérpálca),

c) a jelzőeszközök elhelyezésére szolgáló árbocon (jelzőárboc).

2. A hajón alkalmazható lobogók és azok felvonásának sorrendje:

a) nemzeti lobogó,

b) idegen állam nemzeti lobogója,

c) Duna Bizottság lobogója,

d) hatósági lobogók,

e) jelzőlobogók,

f) vállalati, egyesületi lobogók,

g) lobogódísz.

A lobogók levonása fordított sorrendben történik.

3. A lobogók elhelyezési rendje:

a) a nemzeti lobogót a főhelyen, a farrészen levő lobogórúdra (vontatóhajón a kormányház mögötti lobogórúdra) kell felvonni. A főhelyre más lobogót elhelyezni tilos. Ünnepélyes alkalmakkor a nemzeti lobogó egyidejűleg a jelzőárbocra is felvonható;

b) az adott idegen állam nemzeti lobogóját kell felvonni

- a vezérpálcára, ha a hajó annak vízterületén közlekedik. Nem kell viselni ezt a lobogót, ha a hajó közös határt képező folyószakaszon (vízterületen) közlekedik, kivéve amikor a hajó idegen állam kikötőjébe érkezik,

- a jelzőárbocra, ha a hajón az idegen állam állam- vagy kormányfője utazik,

c) a Duna Bizottság lobogóját a jelzőárbocra kell felvonni, ha a hajón a Duna Bizottság tagja utazik,

d) a hatósági lobogót (Szabályzat I. részének 3.45 cikke) a vezérpálcára vagy a jelzőárbocra kell felvonni,

e) a jelzőlobogókat a jelzőárbocra kell felvonni vagy - mint jelzőzászlót - zászlónyélre erősítve, a hajónak a Szabályzat által megjelölt pontján kell mutatni vagy lengetni,

f) vállalati, egyesületi (pl. sportklub) lobogót a jelzőárbocra lehet felvonni,

g) lobogódíszként a II-3. melléklet szerinti jelzőlobogók használhatók. A lobogódísz lobogósora közé nemzeti vagy hatósági lobogót beiktatni tilos.

4. A keresztrudas jelzőárbocnál az árboc csúcsán kívül a keresztrúd két végére is lehet lobogót felvonni. Ha keresztrudas jelzőárbocra többféle lobogót vonnak fel, azokat a 2. pontban meghatározott sorrend szerint - balról kiindulva - kell felvonni. A jelzőeszközt (pl. jelzőlobogó, henger, gömb) a keresztrúd jobb oldalán - két jelzőeszköz esetében a keresztrúd két oldalán - kell elhelyezni.

5. A vitorlás hajón vezérpálca hiányában az orrmerevítő kötél felső harmadában, keresztrúd hiányában az oldalmerevítő kötelek felső harmadában lehet a lobogókat - a 3. pontban foglaltak szerint - elhelyezni.

6. Nemzeti lobogót viselhet a hajólajstromba bejegyzett úszómű és úszó munkagép is.

7. A parancsnoki szalagot viselő hadihajót más hajó részéről tiszteletadás illeti meg. A tiszteletadás a nemzeti lobogónak egyszeri lassú le- és felvonásával történik.

8. Nemzeti gyász elrendelése esetében vagy az üzemben tartó rendelkezése alapján a gyász jeléül a nemzeti lobogót félárbocra kell engedni.

II-9. melléklet

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ALKALMAZOTT KÜLÖNLEGES JELEK

1. Azt a vízterületet, amelynek közlekedési szabályait külön közlekedési rend állapítja meg, és ahol a veszteglés az abban meghatározott vízterületen engedélyezett, a szakasz kezdő és végpontján az 1. ábra szerinti jelet kell elhelyezni. A jel kiegészíthető a külön közlekedési rend által szabályozott vízterületet megjelölő kiegészítő jelzéssel (az I-7. melléklet II. részének 3. pontja szerint).

1. ábra

2. A folyókra, csatornákra telepített hajóhidat a hajózási hatóság által meghatározott helyen a 2. ábra szerinti jellel kell megjelölni mindkét irányból. A jel kiegészíthető a hajóhíd és a jel közti távolságról tájékoztató kiegészítő jelzéssel (az I-7. melléklet II. részének 3. pontja szerint). A jelet ki lehet egészíteni a szabaddá tehető nyílás szélességét megjelölő kiegészítő jelzéssel is (az I-7. melléklet I. része szerinti C.3. jellel).

2. ábra

II-10. melléklet

KEDVTELÉSI CÉLÚ VÍZI JÁRMŰ BÉRBE- VAGY HASZNÁLATBA ADÁSÁRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI SZABÁLYOK

A kedvtelési célú vízi jármű bérbe- vagy használatba adására (a továbbiakban: személyzet nélkül való kölcsönzés) a következő szabályokat kell alkalmazni:

1. A kedvtelési célú vízi járművet személyzet nélkül kölcsönző felel a kölcsönzött vízi jármű üzemképes állapotáért.

2. A vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző vagy nem gazdasági célból használatba adó szervezet, illetve az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybe vevő) írásbeli nyilatkozatát beszerezni arról, hogy tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.

3-4.

II-11. melléklet

MENTŐMOTOROSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

1. Kisgéphajó akkor használható vízből mentésre mentőmotorosként, ha

a) befogadóképessége a vezetőn kívül legalább 3 fő,

b) biztonsági távolsága legalább 0,4 m,

c) oldala vagy annak borítása rugalmas anyagú és lehetővé teszi a vízből mentett személy sérülését kizáró, tetszőleges testhelyzetű beemelését,

d) lékesedés esetén is úszóképes,

e) viharos vízen is megfelelő stabilitással rendelkezik, kormányképes és hullámálló,

f) holtvízi sebessége teljes terhelésnél legalább 30 km/h,

g) az ülések rögzített kivitelűek,

h) gépi hajtóberendezése biztosítja a vízből mentendő személy sérülést kizáró megközelítését,

i) oldalanként legalább 4-4 db felerősített kapaszkodó füllel rendelkezik,

j) rendelkezik a 2. pontban felsorolt kiegészítő felszereléssel.

2. A kisgéphajó alapfelszerelésén kívül az alábbi felszerelést kell a hajón tartani:

a) 20 fm hosszú, legalább 12 mm átmérőjű felúszó műanyag kötél,

b) 1 db sárga színű szokásos erősségű villogó fény,

c) 1 db adó-vevő rádiókészülék,

d) 1 db kézi vagy beépített reflektor,

e) 1 db 0,4x0,4 m méretű vöröskeresztes lobogó,

f) 1 db szócső,

g) 1 db vödör.

Cimke: Hajózási Szabályzat | HSZ