Vitorlás, vitorlás yacht, vitorláshajó - Yachtshop.hu - a hajós közösség - Yachtshop.hu - Hajós embernek itt a helye! - Yachtshop.hu

39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A vízi közlekedés rendjét az e rendelet mellékleteként közzétett Hajózási szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg.

2. § A Szabályzat alkalmazási köre a belföldön, valamint a Duna teljes szakaszán és - amennyiben erről nemzetközi szerződés rendelkezik - a Duna és a Tisza mellékfolyóinak külföldi szakaszain magyar lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszó létesítményekre, továbbá a Magyar Köztársaság területén idegen lobogó alatt közlekedő, illetve üzemeltetett úszó létesítményekre terjed ki.

3. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. október 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) a vízi közlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet,

b) az egyes hajózási jogszabályok módosításáról szóló 30/1999. (X. 6.) KHVM rendelet,

c) a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 7. §-ának (2) és (4) bekezdése,

d) az egyes hajózási jogszabályok módosításáról szóló 25/2002. (V. 18.) KöViM rendelet.

(2) A Szabályzat I. része 4.04 cikkének 3. bekezdése és 8.01 cikke, továbbá II. része 2.05 cikke 3. bekezdésének első mondata 2004. január 1-jén lép hatályba.

4-7. §

Melléklet a 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelethez

HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS BELVÍZI HAJÓZÁSI SZABÁLYOK

1. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.01 cikk - Fogalom-meghatározások

E Szabályzat alkalmazásában:

a) hajó - belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszó munkagépet és a tengeri hajót;

b) géphajó - saját gépi berendezéssel hajtott hajó;

c) vitorlás hajó - vitorlával haladó hajó (a vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni);

cc) gyorsjáratú hajó - az a géphajó - a kishajók kivételével -, amely képes 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel közlekedni, ha ezt a hajó bizonyítványába bejegyezték;

d) kishajó - az a hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 m-t nem éri el, kivéve

- a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban továbbítására épített vagy felszerelt hajót,

- azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték, továbbá

- a kompot;

e) úszó munkagép - gépi berendezéssel ellátott, vízi úton és egyéb vízen, illetve kikötőben való munkavégzésre szolgáló úszó létesítmény (pl. szívókotró, vedersoros kotró, elevátor, cölöpverő, úszódaru);

f) úszómű - helyváltoztatásra általában nem szolgáló úszó létesítmény (pl. fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház);

g) úszóanyagok köteléke - tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, illetve úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy eszköz;

h) komp - vízi úton való átkelésre szolgáló olyan hajó, amelyet az illetékes hatóság kompnak minősített;

i) tolt bárka - tolva történő továbbításra tervezett vagy erre külön felszerelt hajó;

j) hajón szállítható bárka - a tengeri hajó fedélzetén való szállításra és belvízi hajózásra szolgáló tolt bárka;

k) kötelék - a vontatott vagy tolt kötelék, továbbá mellévett alakzat;

l) vontatott kötelék - az egy vagy több hajóból, úszóműből vagy úszóanyagok kötelékéből összeállított, egy vagy több géphajó által vontatott kötelék. Az utóbbiak a kötelék részét képezik;

m) tolt kötelék - olyan merev kötelék, amelyben található hajók közül legalább egy a köteléket továbbító géphajó (tolóhajó) előtt helyezkedik el;

n) mellévett alakzat - olyan egymáshoz oldalukkal csatolt hajókból álló merev kötelék, amelyek közül egyik sem helyezkedik el az alakzatot továbbító géphajó előtt;

o) veszteglő - az a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómű, amely közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve áll;

p) menetben levő - az a hajó, úszóanyagok köteléke vagy úszómű, amely nem áll közvetlenül vagy közvetve horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva.

A menetben levő hajó, úszóanyagok köteléke vagy az úszómű tekintetében a „megáll” kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti;

q) halászattal foglalkozó hajó - bármely műveletképességét korlátozó - kerítőhálóval, horogsorral, vonóhálóval vagy egyéb - halászeszközzel halászó hajó; kivéve az olyan hajót, amelyet a vontatott horogsor vagy egyéb halászeszköz műveletképességében nem akadályoz;

olyan fény, amelynek színe megfelel az e Szabályzat I-4. mellékletében foglalt előírásoknak;

s) erős fény,

közepesen erős fény,

szokásos fény -

az olyan fény, amelynek fényerőssége megfelel a Szabályzat I-5. mellékletében foglalt előírásoknak;

t) villogó fény és nagyon gyors villogó fény - percenként 50-60-szor, illetve 100-120-szor ritmikusan felvillanó fény;

u) rövid hang - kb. 1 másodperc időtartamú hang,

hosszú hang - kb. 4 másodperc időtartamú hang,

a két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc;

v) nagyon rövid hangok sorozata - a legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, kb. 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat;

v-bis) harangkongatás - egy kettős harangütés;

w) háromtónusú hangjelzés - három, egymást követő, különböző magasságú, összesen kb. 2 másodperc időtartamú, háromszor ismétlődő jelzés.

A hangok frekvenciájának 165-297 Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie. Minden három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdődnie és a legmagasabb hangon kell befejeződnie;

x) éjszaka - a napnyugta és a napkelte közötti időszak;

y) nappal - a napkelte és a napnyugta közötti időszak;

z) biztonságos sebesség - olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat;

z-bis1 korlátozott látási viszonyok - a köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által korlátozott láthatóság;

z-bis2 hajóút - a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része;

z-bis3 kimerült állapot - nem kielégítő pihenés vagy betegség miatt fellépő, a magatartási normától való eltérésben és a reakcióidő növekedésében megnyilvánuló állapot;

z-bis4 bódult állapot - alkohol, kábítószer, illetve gyógyszer vagy más hasonló anyag fogyasztásának következtében fellépő és laboratóriumi vizsgálatokkal vagy a klinikai tünetek alapján külön jogszabályban meghatározottak szerint megállapítandó állapot;

z-bis5 Motoros vízi sporteszköz - olyan, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő kedvtelési rendeltetésű vízijármű, amely saját gépi hajtással rendelkezik, alkalmas egy vagy több személlyel közlekedni és vízen siklásra, sportolásra szolgál (pl. waterbob, waterscooter, jetbike, jetski stb.).

1.02 cikk - A hajó vezetője

1. A hajót, illetve úszóanyagok kötelékét, kivéve

- a tolt kötelékben továbbított hajókat, továbbá

- az 1.08 cikkben említett egyéb hajókat,

de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót, ehhez szükséges képesítéssel rendelkező személynek kell vezetnie. Ez a személy a továbbiakban: a hajó vezetője.

2. A köteléket az ehhez szükséges képesítéssel rendelkező vezetőnek kell vezetnie. A vezető személyének meghatározása az alábbiak szerint történik:

a) ha a kötelékben csak egy géphajó van, a kötelék vezetője a géphajó vezetője;

b) ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nyomdokvonalban halad, a kötelék vezetője az elöl haladó géphajó vezetője;

c) ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nem nyomdokvonalban halad és közülük az egyik biztosítja az egész kötelék kormányzását, a kötelék vezetője az egész kötelék kormányzását biztosító géphajónak a vezetője;

d) egyéb esetekben a kötelék vagy a mellévett alakzat vezetőjét kellő időben kell meghatározni.

3. A hajó vezetőjének a hajózás ideje alatt a hajón, továbbá az úszó munkagép vezetőjének a munkavégzés ideje alatt is az úszó munkagépen kell tartózkodnia.

4. A hajón, a kötelékben vagy az úszóanyagok kötelékén az e Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartásáért a vezető felel. A kötelékben levő vontatott hajók vezetői kötelesek a kötelék vezetőjének utasításait végrehajtani, azonban ilyen utasítások nélkül is meg kell tenniük hajóik biztonságos vezetése érdekében a körülmények által megkívánt valamennyi szükséges intézkedést. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a mellévett alakzat hajóinak azokra a vezetőire, akik a mellévett alakzatnak nem vezetői.

5. Minden úszóművet erre kiképzett személy felügyelete alatt kell tartani. Ez a személy felel a Szabályzat rendelkezéseinek az adott úszóművön történő megtartásáért.

6. A hajó vezetése közben a vezető kimerült vagy bódult állapotban nem lehet.

1.03 cikk - A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei

1. A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének - hatáskörében adott - utasításait, elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását.

2. A hajón tartózkodó minden más személy is köteles végrehajtani a hajó vezetőjének a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait.

3. A személyzet tagjai és a hajón tartózkodó más olyan személyek, akik ideiglenesen maguk határozzák meg a hajó menetirányát és sebességét, az e Szabályzat előírásainak megtartásáért ugyancsak felelősséget viselnek.

4. A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a hajón tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesen részt vevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek.

1.04 cikk - Kötelező gondosság

1. A hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia.

2. A hajó vezetőjének a Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvintézkedést, hogy elkerülje különösen:

- az emberéletet fenyegető veszélyt,

- a hajókban vagy úszóanyagok kötelékeiben, partban és a hajóútban vagy annak közvetlen közelében levő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt,

- a hajózási akadályok előidézését;

- lehetőség szerint a környezet szennyezését.

3. A fenti rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire az úszómű felügyeletét bízták.

1.05 cikk - A hajó vezetése rendkívüli körülmények között

A hajó vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden - a körülmények által megkövetelt - intézkedést megtenni még akkor is, ha emiatt az e Szabályzatban foglaltaktól el kell térnie.

1.06 cikk - A vízi út használata

A hajó, kötelék és úszóanyagok köteléke hosszának, szélességének, tetőpont (fixpont) magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a vízi út és a műtárgyak műszaki jellemzőinek.

1.07 cikk - Legnagyobb terhelés, megengedett utaslétszám

1. A hajót nem szabad úgy terhelni, hogy a merülésvonal a merülési jel alsó éle felett legyen.

2. A rakomány elhelyezése nem veszélyeztetheti a hajó stabilitását és nem zavarhatja a kilátást a kormányállásból.

A menetben lévő hajó, illetve kötelék rakománya a hajó, illetve kötelék előtt a közvetlen vagy közvetett kilátást nem korlátozhatja úgy, hogy a holttér 350 méternél nagyobb legyen.

3. Személyhajón az utasok száma az illetékes hatóság által engedélyezett létszámot nem haladhatja meg.

Gyorsjáratú hajón az ülőhelyek számánál több személy nem tartózkodhat.

4. Ezen túlmenően a konténereket szállító hajó stabilitását indulás előtt ellenőrizni kell, ha:

a) a hajó szélessége 9,5 m-t nem éri el és a konténereket egynél több szintben rakták;

b) a hajó szélessége 9,5 m vagy azt meghaladja, és a konténereket kettőnél több szintben rakták;

c) a hajó szélessége 11 m vagy azt meghaladja, és a konténereket háromnál több szintben vagy keresztirányban több mint hármasával rakták;

d) a hajó szélessége 15 m vagy azt meghaladja és a konténereket háromnál több szintben rakták

1.08 cikk - A hajó szerkezete, felszerelése és személyzete

1. A hajó és az úszóanyagok köteléke szerkezetének és felszerelésének biztosítania kell a rajtuk tartózkodó személyek és a hajózás biztonságát, továbbá a Szabályzatban foglalt követelmények megtartását.

2. A hajónak és az úszóanyagok kötelékének - kivéve a tolt kötelékben levő hajót, de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót - a hajón tartózkodó személyek, valamint a hajózás biztonságához elegendő számú és képesített személyzettel kell rendelkeznie. A gép nélküli, egymás mellé csatolt hajókon és a merev csatolásban vontatott hajókon a személyzettől el lehet tekinteni, ha az egymás mellé csatolt vagy mereven csatolt kötelék elegendő számú és képesített személyzettel rendelkezik a hajón tartózkodó személyek, továbbá a hajózás biztonságához.

1.09 cikk - A hajó vezetése

1. Menetben lévő hajón a kormányrudat, illetve kormánykereket legalább egy 16 éves kort betöltött képesített személynek kell kezelnie.

2. A hajó vezetéséhez a kormányos részére biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkező vagy onnan kiinduló minden információt és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson. Ehhez elegendően széles sávban közvetlen kilátással kell rendelkeznie valamennyi irányba, és számára a hangjelzéseknek hallhatóaknak kell lenniük. Ha a megfelelő közvetlen kilátás nem valósítható meg, a kormányos számára biztosítani kell éles és torzításmentes, kellő látómezejű optikai berendezés használatának lehetőségét.

3. Rendkívüli körülmények esetén a hajó vezetőjének tájékoztatására a hajón külön figyelőállást vagy hangjelzés vételére szolgáló állást kell létesíteni.

4. Minden menetben lévő gyorsjáratú hajón a kormányállásban a kormányvezérlő karnál, illetve a kormánykeréknél egy olyan, legalább 21 éves személynek kell lennie, aki rendelkezik az 1.02 cikk 1. bekezdésében, valamint a 4.05 cikk 1. bekezdés c) pontjában előírt képesítéssel. A kormányállásban ugyanilyen képesítéssel rendelkező második személynek is tartózkodnia kell, kivéve a kikötés, az indulás, valamint a zsilipekben és azok várakozóhelyein való tartózkodás idejét.

1.10 cikk - Hajóokmányok

1. A víziközlekedésben részt vevő hajónak - a tengeri hajó kivételével - a következő okmányokkal kell rendelkezni:

a) hajóbizonyítvány,

b) köbözési bizonyítvány (csak az áruszállításra szolgáló hajó részére),

c) személyzeti jegyzék (kivéve azt a hajót, amelyiken nincs személyzet),

d) hajónapló (csak a géphajók részére), továbbá a nemzetközi szerződések, illetve megállapodások alapján megkövetelt, hajózásra vonatkozó egyéb okmányok,

e) a személyzetes hajókon - veszélyes áru szállítása esetén a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzat (a továbbiakban: ADN Szabályzat) 8.1.2.1, 8.1.2.2 és 8.1.2.3 pontjában megkövetelt okmányok is - a hajó vezetőjének (vezetőinek) hajóvezető bizonyítványa, illetve bizonyítványai, a személyzet többi tagjának a szabályszerűen vezetett szolgálati könyve.

2. A kishajónak a fenti bekezdéstől eltérően nem kötelező a b) és d) pontokban foglalt okmányokkal rendelkeznie, továbbá nem szükséges a kedvtelési célú kishajón a c) pontban foglalt okmány, az a) pont szerinti okmányt pedig a hajózásra jogosító nemzeti okmány helyettesítheti.

3. Az úszóanyagok kötelékének hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal kell rendelkeznie.

4. A Szabályzat, illetve más vonatkozó előírások alapján a hajón tartandó okmányokat az illetékes hatóságok képviselőinek felszólítására be kell mutatni.

5. Azon a tolt bárkán, amelyet az alábbi adatokat tartalmazó fémtáblával láttak el, nem kötelező a hajón tartani a hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt:

Lajstromozási szám: .......................................................................................................................

Hajóbizonyítvány száma: ...............................................................................................................

Illetékes hatóság: ............................................................................................................................

Érvényes: ...................................................................................................................................-ig

Ezeket az adatokat jól olvashatóan kell begravírozni vagy beütni a táblába úgy, hogy a betűk és a számok magassága legalább 6 mm legyen. A fémtábla szélessége legalább 60 mm, hosszúsága legalább 120 mm legyen, azt a bárka jobb oldalán a far közelében, jól látható helyen, szilárdan kell rögzíteni.

A fémtáblán feltüntetett és a bárka hajóbizonyítványában levő adatok azonosságát az illetékes hatóság a táblába beütött bélyegével igazolja. A hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt a bárka tulajdonosánál kell őrizni.

1.11 cikk - Hajózási szabályzatok

A Szabályzat, továbbá a vízi út adott szakaszán hatályos helyi szabályzat és az 1.22 cikk szerinti átmeneti rendelkezések egy-egy példányának - a kishajó és a személyzet nélküli hajó kivételével - valamennyi hajón rendelkezésre kell állnia.

1.12 cikk - Veszélyt jelentő tárgy a hajón, tárgy elvesztése, akadály

1. Tilos a hajó és az úszóanyagok köteléke oldalán túlnyúló olyan tárgy elhelyezése, amely más hajó, úszóanyagok köteléke, úszómű és a vízi úton vagy annak közvetlen közelében lévő létesítmény számára veszélyt jelenthet.

2. A horgony felhúzott állapotban nem nyúlhat a hajó fenéksíkja, gerincvonala vagy az úszóanyagok kötelékének alsó síkja alá.

3. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke olyan tárgyat veszít el, amely a hajózás számára akadályt vagy veszélyt jelenthet, a hajó vezetőjének haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehető legpontosabban megjelölve a tárgy elvesztésének helyét, köteles továbbá lehetőség szerint ezt a helyet megjelölni.

4. Ha a hajó a vízi utat elzáró ismeretlen akadályt észlel, vezetőjének ezt haladéktalanul be kell jelentenie a legközelebbi illetékes hatóságnál, a lehető legpontosabban megjelölve az akadály észlelésének helyét.

1.13 cikk - A vízi út jeleinek védelme

1. Tilos a vízi út jeleit (pl. táblát, úszótalpat, úszót, bóját) hajó vagy úszóanyagok köteléke kikötésére, illetve műveletezésre igénybe venni, e jeleket megrongálni, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tenni.

2. Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke a vízi út jelzőrendszerének részét képező tárgyat, illetve berendezést elmozdított vagy megrongált, a hajó vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.

3. A hajó vezetője köteles haladéktalanul bejelenteni a legközelebbi illetékes hatóságnál a jelzőberendezéseket érintő minden eseményt vagy rendellenességet (pl. nem világító fényjelzés, úszójel elmozdulása, jel sérülése).

1.14 cikk - Műtárgy megrongálása

Ha a hajó vagy úszóanyagok köteléke műtárgyat (pl. zsilip, híd) rongál meg, vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.

1.15 cikk - A vízi útba dobás tilalma

1. Tilos a vízi útba dobni, ejteni, önteni vagy folyatni olyan tárgyat, illetve anyagot, amely a hajózás, illetőleg a vízi út egyéb használói számára akadályt vagy veszélyt jelenthet.

2. Különösen tilos bármely formában a vízi útba dobni, önteni vagy folyatni olajat és olajhulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét.

3. Az 1. vagy a 2. pontban említett anyag véletlen kidobásakor vagy kidobásának veszélye esetén a hajó vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot és a lehető legpontosabban megjelölni a kidobás jellegét és helyét.

1.16 cikk - Mentés és segítségnyújtás

1. A hajón tartózkodó személyek biztonságát fenyegető balesetnél a hajó vezetőjének minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében.

2. Az emberéletet veszélyeztető vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegető balesetet szenvedett hajó vagy úszóanyagok köteléke közelében tartózkodó minden hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonsága által megengedett mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani.

1.17 cikk - Fennakadt vagy elsüllyedt hajó

1. A fennakadt vagy elsüllyedt hajó, illetve a fennakadt vagy szétszakadt úszóanyagok köteléke vezetőjének az eseményről a legrövidebb időn belül értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot. A fennakadt vagy elsüllyedt hajó vezetője vagy a személyzetének egy tagja köteles mindaddig a hajón vagy a káreset helyének közelében maradni, amíg az illetékes hatóságok engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására.

2. Ha a hajó, illetve az úszóanyagok köteléke a hajóútban vagy annak közelében akadt fenn zátonyon vagy süllyedt el, a fennakadt hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetője köteles - kivéve, ha erre nyilvánvalóan nincs szükség - a legrövidebb időn belül a 3.27 és 3.41 cikkben foglalt jelzések elhelyezésének kötelezettsége mellett, a legmegfelelőbb helyeken és a baleset helyétől kellő távolságban figyelmeztetni a közeledő hajókat és az úszóanyagok kötelékeit, hogy azok a szükséges intézkedéseket kellő időben megtehessék.

3. Ha a baleset zsilipen való áthaladáskor történt, a hajó vezetője köteles a történteket a zsilip kezelőszemélyzetének haladéktalanul bejelenteni.

4. Ha az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett hajó, kötelék vagy mellévett alakzat része, a fenti pontokban foglalt kötelezettségek a kötelék, illetve a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.

1.18 cikk - A hajóút felszabadítására vonatkozó kötelezettség

1. Ha a fennakadt vagy elsüllyedt hajó, a fennakadt úszóanyagok köteléke, illetve a hajó vagy úszóanyagok köteléke által elvesztett tárgy a hajóút teljes vagy részleges elzárását idézi elő, illetve ilyen veszély fennáll, a hajó vagy úszóanyagok kötelékének vezetője köteles minden intézkedést megtenni, hogy a hajóutat a legrövidebb időn belül felszabadítsa.

2. Ugyanez a kötelezettség terheli a süllyedéssel fenyegetett vagy műveletképtelenné vált hajó vezetőjét is.

3. Ha az e cikk 1. és 2. bekezdésében említett hajó, kötelék vagy mellévett alakzat része, a fenti pontokban foglalt kötelezettségek a kötelék, illetve a mellévett alakzat vezetőjét terhelik.

1.19 cikk - Különleges rendelkezések

1. A hajó vezetője, továbbá az úszómű felügyeletével megbízott személy köteles végrehajtani az illetékes hatóságoknak a hajózás biztonsága vagy a hajózás rendje érdekében kiadott rendelkezéseit.

2. Az illetékes hatóságok külön rendelkezéssel megtilthatják a hajó indulását, amennyiben

a) a hajó nem rendelkezik hajóbizonyítvánnyal, illetve hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal, vagy ha ezek az okmányok érvénytelenek;

b) a hajó nem felel meg az 1.07 cikkben foglalt rendelkezéseknek;

c) a hajó személyzete vagy felszerelése nem felel meg az 1.08 cikkben foglalt rendelkezéseknek.

1.20 cikk - Ellenőrzés

A hajó vezetőjének, továbbá az úszóművek felügyeletével megbízott személynek biztosítania kell az illetékes hatóságok képviselői számára azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy meggyőződhessenek a Szabályzat és az egyéb vonatkozó rendelkezések megtartásáról, továbbá elő kell segítenie, hogy az illetékes hatóságok képviselői haladéktalanul a fedélzetre léphessenek.

1.21 cikk - Különleges szállítások

1. Különleges szállításnak minősül a vízi úton való bármely helyváltoztatás

a) az 1.06 és az 1.08 cikkben foglalt előírásoknak meg nem felelő hajóval, illetve kötelékkel;

b) úszóművel, illetve az úszóanyagok kötelékével, amennyiben azok helyváltoztatása a hajózásra veszélyt vagy akadályt nem jelent, illetve a műtárgyakat nem veszélyezteti.

2. Különleges szállítás csak az ilyen szállításokkal érintett vízi útszakaszon illetékes hatóság által kiállított külön engedély alapján végezhető.

3. A különleges szállítás során be kell tartani az illetékes hatóság által esetenként megállapított feltételeket.

4. Minden különleges szállításra az 1.02 cikk rendelkezéseinek figyelembevételével vezetőt kell kijelölni.

1.22 cikk - Különleges átmeneti rendelkezések

A hajó vezetőjének meg kell tartania az illetékes hatóságok által rendkívüli esetekben a hajózás biztonsága, valamint rendje érdekében hozott és közzétett átmeneti rendelkezéseit is.

1.23 cikk - Sport- és egyéb rendezvények

Az a sportrendezvény, vízi ünnepély és egyéb rendezvény, amely a hajózás biztonságát és rendjét befolyásolhatja, az illetékes hatóságok engedélyével történhet.

1.24 cikk - Veszélyes anyagok szállítására vonatkozó rendelkezések

A veszélyes árut szállító hajó vezetője köteles a személyzet és a hajózás biztonságát szolgáló különleges óvó rendszabályokat megtartani.

1.25 cikk - Menedékhely és telelés

Ha az időjárási viszonyok nem teszik lehetővé a további hajózást, az illetékes hatóság által az adott kikötőre vagy menedékhelyre előírt külön rendelkezések, továbbá a be- és kirakodási műveletekre vonatkozó helyi feltételek megtartásával a hajó vezetője kikötőt, illetve menedékhelyet vehet igénybe.

1.26 cikk - A Szabályzat alkalmazási területe

1. E Szabályzatot a Duna hajózható szakaszán, továbbá a kikötők, illetve menedékhelyek és rakodóhelyek vízterületén kell alkalmazni, megtartva az illetékes hatóságoknak az ezekre a kikötőkre, menedékhelyekre, rakodóhelyekre vonatkozó különleges rendelkezéseit, továbbá a be- és kirakodási műveletekre megállapított feltételeket.

2. A Dunán közlekedő hajók vezetői, továbbá az e Szabályzatban említett egyéb személyek kötelesek a Duna menti államok, illetve a különleges folyami igazgatóságok által az adott folyamszakaszra előírt helyi szabályokat is megtartani.

Cimke: Hajózási Szabályzat | HSZ

Továbbküld

Megnézték: 3180

Hozzászólások (0) Add Comment

Szólj hozzá Te is!

Kérjük, hogy jelentkezz be, ha hozzá kívánsz szólni. Ha még nincs fiókod, akkor regisztrálj!

Yachtshop.hu - a hajós közösség - Yachtshop.hu - Hajós embernek itt a helye! - Yachtshop.hu - Közösség, hajókereső és megannyi más!

Mostanság

Visszapillantó

Mondom a magamét

Hajózási Szabályzat - I. rész

Regatta

Szövegméret

Üdvözlet a hajósoknak!

Új tagjaink

Aktív klubok

Ki van itt?

Hírlevél

Üdvözlet a hajósoknak!

RSS