A PAJTÁS-DOSSZIÉBAN a Pajtás nevű csavargőzös 1954. május 30-án bekövetkezett tragédiáját dolgozzuk fel. Azt a tragédiát, amelyről évtizedekig csak suttogni volt szabad; amely bekövetkeztének oka és a tragédia kivizsgálása is oly jellemző a korra, az ötvenes évek Magyarországára.
Azt a tragédiát, amelyről csak ötven évvel később emlékezhettek meg a túlélők, a szeretteiket vesztettek és a hajósok, no meg a hajókat szeretők...
Az 1918-ban a Schlick-Nicholson-féle hajógyárban II. sz. csavargőzös néven épült hajó - a későbbi Pajtás - még az évben állt forgalomba átkelőhajóként a Dunán. 1945-ben - megannyi társával együtt - elsüllyedt. Kiemelés és helyreállítás után 1951-ben a Balatonra került; Siófokon némileg átépítették. Az átépítés során nem változott a hajó keskeny teste, amely elsősorban folyami hajózásra tette alkalmassá, ugyanakkor megemelték befogadóképességét is. (Az addigi 150 helyett 200 fő.)
Az átépítés során a Jókai csavargőzös hajócsavarját tették rá a Pajtásra, amely nagyobb volt, mint az eredeti hajócsavar. A hajó indulásakor a hajó fara felemelkedett, orra kissé "beletúrt" a vízbe. A hullámállóság növelése céljából megemelték az oldalmagasságot, miáltal a hajótest súlypontjának magassága megemelkedett.
Az átépítést követően állékonysági (azaz stabilitási) vizsgálatot nem végeztek a hajón, annak ellenére, hogy a szinte minden illetékes tudott a Pajtás labilitásáról...
1954. május 30-án gyönyörű, napos idő volt.
A Pajtás 100 utassal indult el Siófokról, hogy Balatonfüred érintésével Tihanyba hajózzon.
A füredi kikötést követően 11 óra 35 perckor indult tovább Tihanyba, fedélzetén 178 utassal és 6 fő személyzettel.
A hajó a füredi móló keleti végén volt kikötve, és a part felé, keleti irányba fordulva indult el (ld. térkép).
A móló másik oldalán balatoni évadnyitó vitorlásverseny zajlott.
A korabeli leírás szerint az utasok a hajó bal oldalára húzódtak, hogy jobban lássák a rajtot. A Pajtás ettől erősen megdőlt; az utasok ijedtükben a jobb oldalra szaladtak át. Ekkor a hajó jobbra lengett ki, majd visszabillent, és bal oldalra eldőlt. A hajó személyzete az ingást kormányzással próbálta korrigálni, de ez sikertelennek bizonyult.
(Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy az utasok számottevő jobb- és baloldali mozgása a kissé lentebb látható fénykép szerint lehetetlen volt, mert ők nagyrészt a főfedélzeten zsúfolva helyezkedtek el.)
Nagy mennyiségű víz jutott az utastérbe, és a Pajtás a tó fenekére süllyedt.
Hivatalos források szerint a tragédia 23 áldozattal járt, de beszélték, hogy ettől több áldozat volt.
A Szabad Nép 1954. június 1-én számolt be a szerencsétlenségről.
A közlemény 12 halálos áldozatot említ:
„A Magyar Távirati Iroda közli, hogy Pajtás nevű balatoni csavargőzös 1954. május 30-án, délelőtt 11.45 órakor Balatonfürednél felborult. A hajón a személyzettel együtt 185 ember tartózkodott. A mentési munkálatok a szerencsétlenség után haladéktalanul nagy erővel megindultak. A hajón utazók közül 12 személy: Csomai Antalné, Csomai Piroska, Csernus Ferencné, Wittman Sándor veszprémi lakos, Villányi Mária mözsi, Vituska Mária őcsényi, Ötvös Iván mesterszállási, Bernhárdt Gyuláné pesterzsébeti, Huszti Mária hajdúnánási, Homonnai Imre beregdaróci, özv. Domenic Gyuláné budapesti és Göbölyös László szekszárdi lakos életét vesztette. Többen kisebb sérüléseket szenvedtek. A felborult hajó felemelése, valamint a szerencsétlenség okainak és a felelős személyeknek megállapítása folyamatban van.”
A Pajtás tragédiája sokáig tabutéma volt, a Szabad Nép-beli közleményt követően harminc éven keresztül egy szót sem volt szabad ejteni róla. A kikötőben és a mólón megjelenő ávósok a mentésben nem vettek részt, de az ott tartózkodók fényképezőgépéből kihúzták a filmtekercset. Szemtanúk elmondása szerint még a rendőrök sem közelíthették meg a tragédia helyszínét...
A tragédiát követően készült hivatalos jelentés szövegéből idézünk:
"... a balatoni hajósok kivétel nélkül beszélni kezdtek arról, hogy a hajó a Balatonon nem üzembiztos, labilis..."
"...a kihallgatott tanúk közül többen elmondták, hogy már régen számítottak a szerencsétlenség bekövetkezésére..."
"... általában tapasztaltuk, hogy úgy a hajósok, mint a műszaki vezetők, sőt a felsőbb vezetők is tudtak arról, hogy a hajó labilis. Ennek ellenére senki sem tett javaslatot vagy konkrét intézkedést a hiányosság kiküszöbölésére..."
Korabeli fotók ITT!
FOLYTATJUK!
Felhasznált irodalom:Dulin Jenő: Emlékezés egy tragédiára - Nők a Balatonért Egyesület Kiskönyvtára 7., Balatonfüred 2004.
Horvai Árpád okl. hajómérnök: Harminc év előtti tanulságok (Viziközlekedés, 1984.)
Szabad Nép - 1954. június 1.
Népsport - 1954. május 30.
Kő András: Ötven évvel ezelőtt süllyedt el a Pajtás gőzös a Balatonon (MNO, 2004. május 30.)
Horvai Árpád okl. hajógépészmérnök, gazdasági mérnök: Harminc év előtti tanulságok (Víziközlekedés, 1982. 4. szám)
Kálnai Attila: Néhány gondolat és tény egy harminc év ezelőtti témához (Víziközlekedés, 1984. 1. szám)
Mészáros Attila: A balatoni hajózás feketenapja (Zsaru Magazin, 2002. 32. sz.)
A fotókat a Nők a Balatonért Egyesület bocsátotta rendelkezésünkre. A fotók szerzői jogvédelem alatt állnak!
Köszönjük Mészáros Tibor hajómérnök szakmai segítségét és a Nők a Balatonért Egyesület támogatását.
