Két hete írtuk az alábbiakat (lásd lentebb) és hasonló témában írt nyílt levelet Beliczay Tamás a sailing.hu-n (klikk ide!).
Ehhez képest az alábbi cikk jelent meg a somogyTV.hu-n:
Kikötők: kiszorulhatnak a kis hajók
Az előző kormány döntése értelmében felül kell vizsgálni a Balatonon és a Velencei tónál a mederhasználati díjakat. A tó köré tömörülő civil szervezetek egyként emelték fel hangjukat a drágulás ellen. A kikötői védett víztér esetében 38-szoros emelkedéssel kalkulálnak. Tény: idén még nem emelt árat a Balatoni Hajózási Zrt.
A régi négyzetméter-árak fenntartását kéri a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége a Nemzeti Vagyonkezelőtől. Az MNV egy korábbi kormányrendeletnek megfelelően tette közzé felhívását a fizetendő díjak felülvizsgálatáról.
Gál Lajos elnök, Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége
A mértéke olyan óriási, amelyeket én úgy érzek, hogy a következőkben, a hosszútávú szerződéseknél egyik civil szervezet sem, sem önkormányzat nem tud elviselni. Ezek részben 9-szeres - a szárazulatra értendően - a mederhasználatra vagy a vízpartra vonatkozóan 38-szoros emelést rögzítenek.
Pedig a hazai vitorlázók élete már most sem fenékig tejfel. A Fonyódi Vitorlás Egyesület vezetője szerint most is rengeteget kell fizetni egy pár százezres hajó után. Merthogy az MNV előír, a Balatoni Hajózási Zrt pedig ezért kénytelen lesz emelni az árakat.
Győri Attila elnök, Fonyódi Vitorlás Egyesület:
-Ha egy kisebb vitorláshajót veszünk figyelembe, az alapkikötői díj 220 ezer forint, ha ehhez azt is figyelembe vesszük, hogy ezt vízre kell tenni, akkor ez minimum 250 ezer forint egy évben.
Sokan többet költenek a vízen tartásra, mint amennyi a hajó értéke maga. Ráadásul ez a költség csak több lesz, hiszen az elnök szerint már a legkisebb hajókat sem lehet csak úgy vízre bocsátani. Sok hajó szárad ma is az udvaron, mert a szegények ezeket a pénzeket már nem tudják kifizetni - mondja az elnök. De hajó mindig lesz a Balatonon, mert a kikötőhelyeket ki lehet adni, legfeljebb a gazdagabbak hajói váltják fel a kisebb vitorlásokat.
Győri Attila elnök, Fonyódi Vitorlás Egyesület:
-Ez egy gazdasági érdek, hogy minden kikötőhely el legyen adva. És amíg kereslet van, addig mi megpróbálhatunk bármit, de nem jár a tiltakozásunk eredménnyel.
Pedig a szövetség szervezetei tiltakozó levelet is írtak a Nemzeti Vagyonkezelőnek kérve a régi számítás megtartását.
Gál Lajos elnök, Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége:
-Kellenek-e ezek a mederhasználati díj tételek? S ha kellenek, akkor ezek régi szinten tartásáról gondoskodjanak.
Fogy a magyar vitorlás a magyar tengerről - mondják sokan. Merthogy a kisebb hajók kikötői díjait nem tudják kifizetni a tulajdonosok, a módosabbak - főleg a külföldiek - pedig ennek ellenére nyereségessé teszik a kikötői üzletágat, mely a hajózás egészét eltartja így a Balatonon. Győri Attila legalább 30%-os emeléssel kalkulál, ha életbe lép az új medertarifa-rendszer.
Győri Attila elnök, Fonyódi Vitorlás Egyesület:
-Mi egy óriási archívumot őrzünk, mert a gyerekeket oktatás közben lefényképeztük és levideóztuk. És ezt fogjuk majd nézegetni. Mert hogy ezeket a gyerekeket nem tudjuk igazán vitorlázáshoz juttatni, az biztos.
Eltűntek ugyanis a kisebb hajók vízbe eresztésére kialakított lejtők, így húszezrekért még a legkisebb bárkát is daruval kell a Balaton hullámaira tenni.
forrás: SomogyTV / Kikötők: kiszorulhatnak a kis hajók
Inkább nem írok ide semmit.
És az eredeti cikkünk:
Kalóz Kázmér - egyszerű kalóztulajdonos - aki két utcányira lakik egy híres-neves kikötőtől, szerette volna vízre tenni saját kezűleg felújított hajóját. Elbattyogott hát a közeli kikötőbe, mert úgy gondolta a kis butus, hogy egy hajót ott kellene a vízfelszínre bocsátani.
Bejutni még bejutott oda (ki nem jut be...), de ahogy körbejárta a medencét, észlelte, hogy ott se sólya, se egy kis rézsű vagy a betonfalhoz csavarozott deszka-installáció sincs.
Szomorúan ballagott haza, azóta a kertben vitorlázik, elméletben.
És írhatnék még néhány hasonló mesét, de minek.
Mert röviden, tényszerűen is el tudom mondani, pontosabban meg tudom kérdezni (csak nincs kitől...), hogy miért nem lehet a nagyhajós kikötőkben sóját építeni, annak érdekében, hogy a kishajósok (akik azért nem kis hajósok) is vízre tudják bocsátani bárkájukat?
Miért vannak ők elzárva a Balaton-parttól, miért nem vehetnek részt aktívabban a vitorlás életben?
Miért csak akkor tudják vízre tenni hajójukat, ha egyből egy vízparti telekkel is rendelkeznek?
A balatoni kikötőkben alig látni egy-egy kalózt vagy Lasert, OP-t, 470-est meg szinte egyáltalán nem (persze nem a vitorlás klubokra gondolok, hanem a nagyhajós kikötőkre).
Pedig általában benne van a nagyhajós kikötők díjszabásában a kishajó tárolása is, mint "beárazott tétel".
| Mielőtt azt mondaná nekem valaki, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben mit akarok én sólyát építtetni a kikötőkbe, csak finom jelzem, hogy egy erősebb deszka-ácsolmány a partfalhoz rögzítve tökéletesen megteszi. |
Hasonló témában írt nyílt levelet Beliczay Tamás a sailing.hu-n. Klikk ide! |
Arra sem merek gondolni, hogy a kikötő-tulajdonosok számára ez egy csip-csup tétel lenne; nem beszélve arról, hogy ezzel bővíthetnék vásárlóik (bérlőik) körét.
Na de mindezek után csak megkérdezhetem: akkor tessék mondani, miért (nincs)?
LFY
Írta: Yachtshop.hu - a hajós közösség, január 10, 2011
-
- +0
-
-
Illetve ajánlanám a déli parti önkormányzatoknak, illetve az arra illetékeseknek, hogy tavasszal amikor felméri, hogy milyen károkat okozott a magas vízállás illetve a jég a parti védművekben (mert láttam, hogy helyenként teljesen megbontotta), a helyre állításnál gondoljanak arra, hogy néhány sólya teret ki lehetne alakítani a szabad partszakaszokon.